Az elmúlt évtizedekben attól függött az olaj ára, hogy Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb olajtermelője mit látott jónak: emelkedést vagy csökkenést, ám most hirtelen elvesztette ármeghatározó képességét - írja a Bloomberg háttérelemzésében. Hiába ajánlotta fel, hogy az árak növelése érdekében csökkentené kitermelését, nem ért célt vele.

Nagy vágás

Kapcsolódó

Pedig nem volt csekély az ajánlat. A szaúdiak hajlandóak lennének levinni kitermelésüket az év eleji szintre, valamivel napi 10 millió hordó fölé, ami azt jelentené, hogy a nyári hónapokhoz képest napi félmillió hordóval kevesebb fekete aranyat vinnének a világpiacra.

Nagy változás ez ahhoz képest, hogy két évvel ezelőtt, 2014 novemberében még arról értekezett az ország akkori olajminisztere, hogy a kitermelés fenntartásával elérhetik versenytársaik kiszorulását a piacról. Előbb vagy utóbb a rivális olajtermelő cégek - elsősorban az amerikai olajpala-termelők - csődbe mennek, miközben a szaúdiak képesek kitartani.

Tévedés?

Úgy tűnik azonban, hogy ez a várakozás nem teljesült. Az ország költségvetési hiánya idén eléri a GDP 13,5 százalékát és az IMF szerint 67 dollár/hordós árra lenne szükségük ahhoz, hogy ezt ledolgozzák. (A Brent a hét közepén valamivel 47 dollár/hordó felett forgott.)

A GDP növekedési üteme egy százalékra lassul 2016-ban, és a folyó fizetési mérleg - amely azt mutatja, hogy milyen viszonyban van egy ország a külvilággal - két számjegyű deficitet mutat.

Megszorítások

Eszerint az ország pénzügyeinek rendbe tételéhez - hozzáigazításához az alacsony olajárakhoz - megszorító politikára lenne szükség, ami köztudomásúan igen-igen népszerűtlen dolog. A legfelső szinten hozzá is kezdtek ehhez: a miniszterek fizetésük ötödének mondhatnak búcsút, a köztisztviselők pedig a bónuszuknak. Emellett infrastruktúra-projektek maradnak el.

Eddig is csak azért tudták ezt elkerülni, mert a kormány rohamtempóban égette el az ország valutatartalékait. Tavaly 115 milliárd dollár használtak fel (ez megközelíti a teljes magyar GDP-t), amit idén január és július között további 52 milliárd elköltésével fejeltek meg.

Ennek ellenére helyi számítások szerint Szaúd-Arábia 2017 elejére súlyos pénzügyi helyzetbe kerülhet.

Nyeregben vannak

A nagy régiós versenytárs, Irán azonban éppen ellenkező helyzetben van, és úgy tűnik, ezt ki is használja arra, hogy kiüsse a szaúdi kitermeléscsökkentési ajánlatot. Jelenleg napi 3,6 millió hordó olajat hoznak felszínre, amit az ország atomprogramja miatt bevezetett ENSZ-szankciók előtti időszak szintjére, négymillióra akarnak emelni. Ez ki is egyenlítené a szaúdi csökkentést, elmosva annak árnövelő hatását.

Irán költségvetési hiánya ugyanis csupán a GDP 2,5 százaléka és az IMF szerint a gazdaság idén négy százalékkal bővülhet. A folyó fizetés mérleg nagyjából egyensúlyban van, köszönhetően azoknak a reformoknak, amelyeket 2012-2013-ban a szankciók sújtotta gazdaság működésben tartása érdekében végrehajtottak. Más szóval az iráni vezetés a megszorítások után van, így a jövő májusi választások előtt semmi sem kényszeríti cselekvésre.

Teherán örülne az olaj drágulásának, de az iráni gazdaság jóval kevésbé függ az olajexporttól, mint a többi OPEC-tagállam gazdasága - emlékeztet Oliver Jakob, a svájci Petromatrix GmbH tanácsadó cég elemzője. Ezért nyeregben érzik magukat.