Az ECB kormányzótanácsának a következő, június 5-i ülése előtt tervezett intézkedéseket ismerő források elmondták: az eurójegybank negatív "büntető" tartományba csökkentené a kereskedelmi bankok által az ECB-nél elhelyezett betétek utáni kamatot, ami jelenleg nulla százalék.

Az ECB így kényszerítené a pénzintézeteket, hogy ne parkoltassák a jegybankban a pénzt, hanem hitelezzenek. Egy ilyen lépésnek ugyanakkor megvan az a kockázata, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a negatív betéti kamat miatt megemelkedő költségeiket, drágítva a kölcsönfelvételt - jegyezte meg Yves Mersch, az ECB kormányzótanácsának luxembourgi tagja még decemberben.

Ezzel egyidejűleg célzott likviditási injekciót kapnának a bankok úgy, hogy az ECB megpróbálja garantálni, hogy a friss pénz hitelek formájában eljusson a reálgazdaságba, és ne ragadjon a bankoknál - ahogy az 2011 végén és 2012 elején történt, amikor az ECB két aukción összesen több mint 1000 milliárd euró jegybanki hitelt osztott szét a bankok között hároméves lejáratra, egy százalékos kamattal. A Reuters értesülése szerint az ECB-nél ez alkalommal is legalább hároméves futamidővel számolnak.

A Reuters egyik forrása szerint a kamatvágás "többé kevésbé eldőlt", egy másik forrás pedig azt emelte ki, hogy az ECB lesz az első nagy jegybank, amelyik negatív tartományba viszi a betéti kamatát. Ez az árfolyamot is meg fogja mozgatni - tette hozzá. A Reuters két forrása 10-20 bázispontos vágásról beszélt mindhárom ECB kamatrátánál. Jelenleg az irányadó refinanszírozási ráta 0,25 százalékon áll. Ugyanakkor mindkét forrás megerősítette, hogy bár az ECB számol az eurógyengüléssel, de annak mértékéről nincsenek számítások, és a jegybanknak nincs árfolyamcélja.

A frankfurti intézmény nem kommentálta az értesülést. A Reuters idézi Mario Draghi ECB-elnököt, miszerint a legutóbbi sajtótájékoztatón közölte: a jegybank egy júniusi (június 5-i kamatdöntő ülésen) lépést sem tart későinek ("comfortable with acting next time"), de ehhez szeretnének látni egy frissebb gazdasági előrejelzést. Az ECB ugyanis aggódik, hogy az eurózóna növekedése és az infláció alacsony marad, utóbbi az 1 százalék alatti "veszélyzónában" ragadhat. A jelenlegi 0,7 százalékos infláció bőven az ECB 2 százalékos célja alatt van.

Az MTI megjegyzi: az euróövezeti gazdaságok egyik súlyos gondja, hogy a kis- és közepes vállalkozások nem jutnak hitelhez, az ECB többek között ezen szeretne segíteni a negatív betéti kamattal és a tervezett likviditási injekcióval. A müncheni Süddeutsche Zeitung tavaly november végén azt írta, az ECB feltételekhez kötné a jegybanki hitelt: csak azok a bankok vehetnék igénybe, amelyek vállalják, hogy továbbkölcsönzik a kapott forrást a gazdaság meghatározott szektoraiban működő vállalkozásoknak.

Egy másik elképzelés szerint - amely még nem annyira kiforrott, mint a másik két intézkedés - az ECB megkezdhetné követeléssel fedezett értékpapírok (ABS) vásárlását. A konstrukció szerint az euróövezeti kis- és közepes vállalatoknak nyújtott kereskedelmi banki hiteleket értékpapírosítanák, és az ECB ezekből az értékpapírokból vásárolná meg a jó minősítésűeket, vagyis azokat, amelyek a hitelminősítők szerint biztonságosak. Az ECB egy ideje már lobbizik azért, hogy enyhítsék a pénzintézetekre vonatkozó bázeli szabályokat úgy, hogy a bankok tarthassanak portfoliójukban jó minősítésű ABS-eket.