Az Európai Unió vezető államainak kormányai mérlegelik a lehetőségét, hogy utat nyissanak Nagy-Britannia előtt egy módosított "norvég modell" alkalmazására - tudta meg a brit Guardian a Brexittel kapcsolatos háttéregyeztetéseken részt vevő vezető brit diplomatáktól. A lényeg az lenne, hogy a szigetország ideiglenesen korlátozhatná a uniós polgárok szabad mozgását a területén.

David Cameron, az előző brit miniszterelnök nem sokkal a függetlenségi népszavazás előtt mérlegelte, hogy ilyen kéréssel forduljon uniós kollégáihoz, ám ezt végül elvetette. Úgy tűnik, utóda, Theresa May megkaphatja az emberek szabad korlátozásának jogát - még a legerősebb ellenállást tanúsító francia kormány álláspontja is puhul ebben a kérdésben.

Az üzlet

A megállapodás a következőképpen nézne ki. Az EU elfogadná, hogy Nagy-Britanniára különösen nagy terhet ró az európai polgárok szabad munka- és lakóhely-választásából fakadó bevándorlás, ezért szigorúan meghatározott - de nem rövid - időre lehetőséget adna arra, hogy a londoni kormány korlátozza az ország területén tartósan tartózkodók számát.

Cserébe a brit félnek garantálnia kellene a már ott élő európaiak jogait és nagyságrendjében fenn kellene tartania eddigi uniós befizetéseit. A szigetország továbbra és része maradna az egységes európai piacnak, igaz, mint kívül álló nem venne részt azokon az uniós döntéshozó tanácskozásokon, amelyeken ennek szabályozásáról döntenek. (Persze nyilván lenne informális befolyása erre - a szerk.)

Egy ilyen megállapodást nem lenne könnyű elfogadtatni, mivel Franciaországon kívül a sok vendégmunkást Nagy-Britanniába küldő országok, elsősorban Lengyelország valószínűleg nem menne bele könnyen. Ugyanakkor mindkét félnek elemi érdeke, hogy véget vessenek a Brexit lehetősége miatt kialakult gazdasági bizonytalanságnak, nem beszélve a tényleges kilépés okozta sokkról.

"Átkozott" befizetés

Az üzlet útjában brit részről a befizetések fenntartása jelentheti a legnagyobb akadályt. A népszavazás előtt a kilépés mellett kampányolók egyik leghangsúlyosabb ígérete az volt, hogy az uniónak jutó heti 350 millió fontot (130 milliárd forint) a hazai egészségügyre fordítanák. Ez finoman fogalmazva csúsztatás volt, mert a befizetésből 166 milliót uniós támogatásként visszakaptak az agrártermelők, akiknek megígérték, hogy a kormány költségvetéséből pótolják ezt a támogatást.

Úgy tűnik azonban, hogy Boris Johnson külügyminiszter, a Brexit-kampány vezéralakja, ma már másként látja a 350 millió fonttal kapcsolatos ígéretet, amelyet vörös kampánybuszán óriási betűkkel hirdetett.

Az ENSZ New York-i főhadiszállásán járva arról beszélt, hogy lehetségesnek lát egy olyan üzletet, amelyben megmarad országa részvétele az egységes európai piacon, ugyanakkor korlátozható az európai vendégmunkások beáramlása. Ezzel nyilván a háttértárgyalások asztalán lévő megállapodási lehetőségre célzott. Johnson azt is hangsúlyozta, hogy minél hamarabb megkötik az országa és az EU viszonyát rendező megállapodást, annál jobb.

Ne túl jót

Európai diplomaták és tanácsadók úgy tudják, hogy az uniós tagállamok olyan lehetőséget akarnak kínálni a briteknek, amely ugyan lehetővé teszi, hogy részesei maradjanak az egységes európai piacnak, de nem olyan jó, hogy más tagországokat is a kilépésre ösztönözzön.

Olaszország belemenne a szabad munkaerő-áramlás ideiglenes korlátozásába - véli Nathalie Tocci, a római Nemzetközi Kapcsolatok Intézete igazgatóhelyettese, Federico Mogherini, az EU-s külügyi főmegbízottjának tanácsadója. Hogy ne sértse az uniós alapszerződést, ennek a jognak szigorúan ideglenesnek kellene lennie.

Ugyanakkor lehet 7-10 év is - éppen annyi, amennyi haladékot a nyugati tagállamok kértek a keleti vendégmunkások beengedése a kelet-közép-európai régió 2004-es csatlakozása után. Nagy-Britannia akkor nem élt ezzel a lehetőséggel.

Hans van Baalen, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője ugyanígy vélekedik. Szerinte az előbbihez hasonlóan fontos megkötöttség lenne, hogy a londoni kormánynak garantálnia kell a már a szigetországban élő és dolgozó európaiak szerzett jogait.

Majdnem precedens

Az Európai Gazdasági Térség működését szabályozó rendelkezések, amelyek az EU-tagállamok mellett vonatkoznak azokra a külső országokra, például Norvégiára is, amelyek szabadon mozognak az egységes piacon, lehetővé teszi az emberek szabad mozgásának korlátozását.

Biztonsági intézkedésekről beszél olyan estekben, amikor e jog érvényesítése jelentős gazdasági, szociális, környezeti gondokat okozhat egyes gazdasági ágaknak vagy országoknak.

Norvégia régóta fontolgatja, hogy határt szab a területére érkező európaik fogadásának, ám eddig tartózkodott ennek a lehetőségnek az élesítésétől. Az ügyet ismerő diplomaták szerint az oslói kormány attól tartott, hogy nyugati EU-s partnerei megtorolják, ha kivonja magát az keleti dolgozók áramlása okozta terhek megosztása alól. (Nagy-Britannia azonban jóval nagyobb játékos, mint Norvégia, más alkupozícióval - a szerk.)