A görögök nézőpontjából édes-savanyú nyilatkozatot adott a Bloombergnek Olli Rehn, a 2014 novemberéig regnáló Európai Bizottság (EB) pénzügyi biztosa, aki fontos szerepet játszott a görögországi válságkezelésben. A tíz nap múlva esedékes előrehozott parlamenti választások előtt továbbra is radikális baloldali Sziriza vezeti a népszerűségi listákat. Hetek óta masszívan három százalékpont az előnye a második helyen álló jobbközép Új Demokráciával, a nagyobbik kormánypárttal szemben.

A Sziriza egyik alapvető üzenete a választóknak az, hogy ha hatalomra kerül, akkor eléri a GDP 170-180 százalékára emelkedett görög államadósság egy részének leírását. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az új kormánynak a többi eurótagállamtól kellene engedmény kérnie, ugyanis a 2012. eleji nagy hitelátalakítás óta - amelyben rákényszerítették a magánhitelezőket követeléseik nagy részének elengedésére -, az eurózóna többi kormánya, azaz közvetve adófizetője nyújtja a görög hitelek túlnyomó részét.

Valami lehet

Rehn emlékeztetett arra, hogy a hitelezők már eddig is adtak engedményeket a görögöknek. Ezzel az említett adósságcsökkentésen túl arra utalhatott, hogy annak részeként mérsékelték az eurótagországok kölcsöneinek kamatát is. Emellett az övezet országai ígéretet tettek arra, hogy további lépéseket is megfontolhatnak. Ez azonban a volt EU-biztos (jelenleg az Európai Parlament elnökhelyettese) szerint nem jelenthet klasszikus adósságelengedést.

Ehelyett arra számít, hogy az eurózóna kormányai módot találnak az adósság törlesztésének megkönnyítésére, mégpedig azzal, hogy megnövelik a hitelek futamidejét. Eközben az új görög kormánynak igen szűk mozgástere lesz arra, hogy módosítsa az EU és az IMF segélyprogramjának kemény feltételeit - tette hozzá Rehn, aki EB-biztosi megbízatásának 2009-es átvétele után három hónappal szembesült a görögországi adósságválság kirobbanásával.

Döntsék el!

Olli Rehn óvja a görögöket attól, hogy a választás után elhúzzák a kormányalakítás folyamatát vagy esetleg kudarcba fulladjanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, és ezért újabb szavazást írjanak ki. Ez történt 2012 tavaszán-nyár elején, amikor hat héten belül két választásra volt szükség a hatalomváltáshoz. Az egymást követő politikai kampányok miatt fel kellett függeszteni az EU-IMF program végrehajtását és felerősödtek a találgatások azzal kapcsolatban, hogy Görögországnak fel kell adnia az eurót.

A volt uniós biztos szerint ezért a gazdaság rendbe tétele szempontjából elvesztették az egész 2012-es évet, aminek árát később kellett megfizetniük. Így görög nézőpontból azt tartaná a legjobbnak, ha mindenekelőtt a politikai-gazdasági bizonytalanság eloszlatására koncentrálnának. Más szóval minél gyorsabban felállna az új kormány, amely folytatná a tárgyalásokat az EU-IMF párossal. Az eurózóna ugyan sokkal jobb állapotban van, mint három évvel ezelőtt, ám ez nem teszi elfogadhatóbbá a Grexitet, azaz a görögök kilépésének lehetőségét.

Tárgyalási ciklus

Rehn a külvilágnak, elsősorban a befektetőknek is üzent. Azt javasolja nekik, hogy válasszák el a Görögországból hallható politikai hangzavart a gazdasági realitásoktól. Felesleges a Grexittel riogatni egymást, amikor a görögök túl vannak a válságkezelés nehezén és jó irányba haladnak. Nagy politikai színjáték várható az országban a következő hetekben és hónapokban, nem kevés árnyékbokszolással, de bízik benne, hogy a társadalom és a piaci szereplők átlátnak ezen. Megértik, hogy ez a donorok és görögök tárgyalássorozatának ciklikus természetéből fakad. Ezek az egyeztetések jókora hullámhegyeket (előrelépéseket) és hullámvölgyeket (szakításokat) hoztak. A vállveregetések és az ajtócsapkodások váltották egymást.

Rehn, aki az elmúlt napokban találkozott Alekszisz Ciprasszal, a Sziriza vezetőjével és a politikus néhány tanácsadójával is, úgy véli, hogy az egész görög politikai osztálynak át kellene értékelnie azt, ahogy az országot eddig vezette. Az egyéni érdekek hajszolása helyett a jó és korrekt kormányzásra kellene fordítaniuk az energiájukat. Szerinte öngólt rúgnának, ha szem elől tévesztenék országuk hosszú távú nemzeti érdekeit.

Görögország halad előre azon az úton, amelyen végül a kijuthat a donorok (az EU és az IMF) szárnyai alól. Ehhez végre kell hajtania az elmúlt években vállalt gazdasági reformokat. Remélem, hogy a görögök nem engedik ki a kezükből ezt a lehetőséget azzal, hogy az utolsó métereken az eltúlzott politikai csatározások közepette szem elől vesztik a karnyújtásnyira lévő célt - fogalmazott Olli Rehn.