Pártja kettészakadt, népszerűsége csökkent, amióta Görögország a múlt hónapban belement az eurózóna újabb megszorításokat hozó segélyprogramjába, ám Alekszisz Ciprasz, a Görögországot január végétől augusztus végéig vezető kormány feje mégis nyugodtnak látszik - kezdi a görög belpolitikai válság fejleményeinek elemzését a Financial Times. Lelkiismerete tiszta: az új segélycsomag messze nem a legrosszabb az elképzelhető lehetőségek közül - jelentette ki egy csütörtöki tévéinterjúban.

Ciprasz pártja hajszál híján abszolút többséget ért el a januári parlamenti választásokon: 149 mandátumot szerzett a 300 fős parlamentben (a szavaztok bő 36 százalékával), ám a politikus nyilatkozataiból úgy tűnik, másodszorra szeretné átlépni ezt a küszöböt. Nem fogjuk kinyitni az ablakot azok előtt a pártok előtt, akiket a választók nyolc hónapja kidobtak az ajtón - mondta arra utalva, hogy nem óhajt az országot évtizedeken át felváltva vezető pártokkal koalíciót kötni.

Feloszlott a parlament

Prokopisz Pavlopulosz görög államfő pénteken aláírta a parlamentet feloszlató rendeletet, hogy szeptember 20-án előre hozott választást lehessen tartani - írta az MTI. Az átmeneti kormány ugyan még egy hónapig sem fog szolgálni, mégis fontos dolga van: felügyelnie kell több megszorító intézkedés végrehajtását. A kabinet élén a 65 éves Vassziliki Tanu áll, a görög Legfelsőbb Bíróság vezetője, aki Görögország első női miniszterelnöke. Tanu a kulcsfontosságú pénzügyminiszteri tárcát az akadémikus Giorgiosz Houliarakiszra bízta, aki részt vett az ország hitelezőivel folytatott tárgyalásokon.

Porladó párt

Ezzel minden bizonnyal arra akarja ösztönözni a választókat, hogy ne aprózzák el voksaikat: tegyék az összes X-et a Sziriza és ezzel Ciprasz mellé. A szakértők szerint azonban csalóka lehet a volt kormányfő nyugalma. A Sziriza több részre szakadhat, miután számos politikusa ellenzi az a 180 fokos fordulatot, amellyel a kormánypárt többsége a megszorításokat elutasító politikai erőből az új hitelprogram támogatójává vált.

Panagiotisz Lafazanisz volt energiaügyi miniszter már meg is alapította pártját 25 volt Sziriza-képviselővel. A Népi Egység névre keresztelt formációnak 3,5-4,5 százalékot mérnek a közvélemény-kutatók, ami elég a parlamentbe kerüléshez, Görögországban ugyanis három százalék a küszöb. Zoi Konsztantopulu, a parlament szirizás elnöke, Ciprasz egyik korábbi szövetségese várhatóan a hét végén jelenetheti be saját pártja megalakulását.

Porladó támogatás

Egy szerdán megjelent közvélemény-kutatás nem azt mutatja, hogy bejöhetnek Ciprasz számításai. A Szirizának 24 százalékot mértek szemben a legnagyobb ellenzéki párttal, a konzervatív Új Demokráciával - a január előtti görög kormánykoalíció vezető erejével -, amely 22 százalékon áll. A szavazók 15 százaléka bizonytalan. Korábban, az újabb megszorítások elfogadása és a pártszakadás előtt 33 százalékon álltak, ami nem sokkal maradt el a januári 36,3 százaléktól.

Egy másik felmérés 23 és 19,5 százalékot hozott ki a két pártra. Eszerint a Szriza három  százalékpontot vesztett, míg az Új Demokrácia 4,5 százalékpontot gyűjtött támogatottságához a legutóbbi mérés óta. A megkérdezettek nagy többsége nem ért egyet azzal, hogy Ciprasz lemondásával kierőszakolta a rendkívüli választásokat.

Vangelisz Meimarakisz, a parlament korábbi elnöke, jelenleg az Új Demokrácia vezetője a választói centrum felé akarja vinni pártját, szemben a korábbi időszakkal, amikor karakteresebben jobboldali politikát folytattak. Ezzel együtt őt a régi világ képviselőjének tartják, s bár a politológusuk arra számítanak, hogy az Új Demokrácia jobban szerepel a szeptemberi választáson, mint januárban (akkor a szavazatok közel 28 százalékát gereblyézték össze), aligha körözheti le a Szirizát.

Ami a baloldalt illeti, ott láthatóan a virágozzék száz virág elve érvényesül jelenleg. Fofi Gennimata, a mérsékelt baloldal korábbi nagy politikai ereje, a Paszok vezetője - akinek pártja a 2010 és 2014 közti megszorítások támogatása miatt elvesztette szavaziót - a többi kis baloldali párttal próbál választási szövetségeket kötni, hogy legalább a parlamentbe biztosan bejussanak.

Össztűz az átkozott múltra

Ciprasz helyzetét az sem könnyíti meg, hogy kénytelen új ajánlattal a szavazók elé állni. A júniusi népszavazás előtt szenvedélyesen érvelt a megszorítások elfogadása mellett, majd utána - miután belátta, hogy ez és az euró megtartása nem megy egyszerre - segélyprogrampárti lett.

Várakozások szerint ezt az ellenmondást azzal akarja majd feledtetni, hogy a korrupció, az oligarchák és a régi politikai elit félresöprését ígéri a szavazóknak. Újra akarja egyesíteni a politikai centrumot - értékeli a volt kormányfő törekvéseit Theodore Pelagidisz politológus professzor. Ebben még segíthet is neki, hogy a Szirizáról leválnak a keményvonalas, következetesen baloldali részek.

Még egy bukfenc

Számolni kell azonban azzal is, hogy a közvéleménynek már mindennel tele van a hócipője, hogy az emberek belefáradtak a politikai csatározásokba, amelyek mindig azzal végződnek, hogy a hatalomra törekvő pártok a megszorítások végét ígérik, majd a kormányzást arra használják, hogy tovább folytassák a "népnyúzó" politikát. A végeredmény alacsony választási részvétel és egy igen megosztott parlament lehet, amely tele van kicsi pártokkal.

Megfigyelők szerint ennek nyomán Ciprasz újabb bukfencre kényszerülhet. Bár a kampányban százszor el fogja ismételni, hogy kikkel nem hajlandó kompromisszumot kötni, végül mégis rákényszerülhet, hogy ezek egyikével álljon össze. Különösen, ha a Sziriza eddigi koalíciós partnere, a radikális jobboldali Független Görögök nem jutnak be a parlamentbe. Ezt a pártot a legújabb felmérés szerint a szavazók két százaléka támogatja.

Ha a Paszok (amelyet a volt kormányfő most kizár a lehetséges koalíciós partnerek közül) meg tud erősödni, akkor természetes partnere lehet a Szirizának egy új kormányban - véli egy volt szocialista parlamenti képviselő.