Illogikus lépés lenne Irán részéről, ha csatlakozna Szaúd-Arábiához, Oroszországhoz, Katarhoz és Venezuelához, amelyek azt ígérik, hogy a januári szinten befagyasztják olajkitermelésüket, ha az OPEC többi tagállama is ezt teszi - nyilatkozta Mehdi Asali, a kartell iráni megbízottja a BBC tudósítása szerint. Országa folytatni fogja olajkitermelése felfuttatását - tette hozzá.

Venezuela olajminisztere Teheránban győzködi a perzsa állam vezetését, hogy csatlakozzon a megállapodáshoz, azonban szemben az oroszokkal és a szaúdiakkal, akik maximális kapacitásukkal tolják a piacra az olajukat, Irán az ENSZ-szankciók feloldása után még csak most kezdte el felfuttatni exportját.

Kapcsolódó

Asali emlékeztet arra, hogy amíg Iránt kiszorították a piacról, mások a rovásukra felpörgethették olajkitermelésüket. Szerinte ez vezetett az olajárak hanyatlásához.

Logikus kérdés

Hogyan tételezhetik fel ezek az országok most, hogy Irán együtt fog működni velük, s ezzel megfizeti az árát az ő hibájuknak? - tette fel a költői kérdést. A matek a teheráni vezetés igazát bizonyítja - derül ki abból, amire Paul Stevens olajpiaci szakértő hívja fel a figyelmet.

A szankciók 2012-es elfogadása előtt Irán naponta 4,4 millió hordó olajat hozott a felszínre. Ezzel szemben kicsivel a feloldásukat megelőzően 2,8 millió hordó volt a napi kitermelés.

A hivatalos teheráni álláspont szerint három hónapon belül vissza akarnak térni a négymilliós szinthez. Ez ugyan túlságosan optimista tervnek tűnik, de minden pluszolaj, ami a piacra érkezik, növeli az árakat leszorító túlkínálatot.

Csak úgy tesznek

Stevens egyetért azokkal, akik teljesen hiteltelennek tartják a szaúdi-orosz befagyasztási megállapodást. Erre több oka is van. A legelső ezek közül, hogy Oroszország, amely nem tagja az OPEC-nek, minden korábbi termelési megállapodást kijátszott.

Egyetért szakértő kollégájával Sebastien Marlier, az EIU tanácsadó cég árpiaci elemzője, aki szerint enyhén szólva távoli lehetőség maradt, hogy a világ két legnagyobb termelője összehangoltan csökkentse kitermelését. Szerinte a szaúdiak ravasz játszmába kezdtek. Úgy tesznek, mintha hajlandóak lennének együttműködni más országokkal fájdalmas piacvédelmi politikájuk módosításában.

Azt mutatják, hogy ők ugyan változtatnának az észak-amerikai olajpala-kitermelők kiszorítását célzó kitermelési politikájukon, ám Irán nem hajlandó együttműködni az olajkínálat korlátozásában. Végül a status quo nem fog változni, miközben végeláthatatlan tárgyalások folynak majd a teendőkről.

Vesztesekből nyertesek

Ezzel persze elérhetik az eredeti célt, az olajpalacégek víz alá nyomását, azonban a megfojtásukat aligha - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. Sem technikai, sem pénzügyi oldalról nem tudják végképp kiütni a versenytársakat, sőt, ha sikerült feljebb tornászni az árakat, annak éppen az olajpala-kitermelők lehetnek a legnagyobb nyertesei.

Ezek a cégek 80 nap alatt üzembe tudják helyezni azokat a kútjaikat, amelyeket az alacsony olajár nyomán gazdaságtalanná vált termelés miatt leállítottak - állítja Jeff Currie, a Glodman Sachs vezető elemzője. Szerinte eleve kudarcra van ítélve minden olyan kísérlet, amely a fekete arany árának növelésére irányul.

Egyelőre buknak

Az olajpalacégeket alaposan megviselte az másfél éve tartó árzuhanás. Egymás után jelentik be fájdalmas költségcsökkentéseiket. Jelenleg 74 észak-amerikai vállalat adóssága látszik fenntarthatatlannak - derült ki a Moody's felméréséből. A legnagyobb texasi mezőkön tavaly novemberben éves összehasonlításban először esett a kitermelés 2010 óta.

Az amerikai kitermelés a kormány előrejelzése szerint idén napi 740 ezer hordóval kicsit 8,7 millió hordó alá csökkenhet. Ha azonban nőnének az árak, akkor ez a jóslat gyorsan megdőlhet.

A kutak már 50 dollár/hordós árnál újraindulhatnak véli Ian Taylor, a Vitol Group BV, a világ legnagyobb olajkereskedő cégének vezérigazgatója. Az óvatosabb amerikai cégvezetők azt mondják, hogy a 60 dolláros szintén indítanák be a leállított kutakat.

Újra dőlne a pénz

Az áremelkedés megoldaná a vállatok finanszírozási gondjait is. A bankok gyorsan újrakezdenék a hitelezésüket, ha az ár visszatérne hordónként 50 dollárra - mondja Ed Hirs, a Houstoni Egyetem energiagazdasági professzora. A cégek gyorsan köthetnének az árváltozásokat ellensúlyozó (hedge) ügyleteket.

A legolcsóbb és egyben leggyorsabb piaci visszatérést az úgynevezett fracklogban nyilván tartott 4000 kút kínálja. Ezekből korábban bányásztak olajat, majd leállították őket. Becslések szerint ha egy hónap alatt csak 170-et újraindítanak közülük, az napi 400-600 hordó pluszolajat hozhat a piacra.

Nem lényegtelen körülmény, hogy önmagában ez a lehetőség is nyomást gyakorol az olaj világpiaci árára.