India a világ egyik legnagyobb élelmiszer-termelője, ahol több mint 200 millió ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ennek nagyjából fele farmer, akiknek közel kétharmada egy hektárnál is kisebb területen kénytelen dolgozni, így az átlagosnál jobban ki vannak téve a rossz termés, a rovarok és a járványok okozta károk, illetve a hullámzó piaci árak negatív hatásainak.

Az ő sorsuk azért is fontos, mert jelenleg 500 millió kistermelő táplálja az egész világ egyharmadát, ahhoz pedig, hogy a Föld 2050-re 9 milliárdosra hizlalt lakosságát etetni lehessen, legalább 60 százalékkal emelni kellene a mezőgazdasági termelésüket.

Az indiai gazdálkodó családok jelenleg mindössze napi 4 dollárból élnek, ami részben annak köszönhető, hogy a bonyolult ellátási láncok következtében a gazdák termékeik végső árának csupán 25 százalékát kapják kézhez. Mindezt úgy, hogy az ázsiai országban termesztett 8,3 milliárd dollár értékű gyümölcs és zöldség 40 százaléka nem jut el az éhezőkhöz, hanem megsemmisül.

A Vodafone saját felmérése szerint sokat segíthetne ezen kistermelők sorsán az is, hogyha az eddigieknél több információhoz tudnának jutni, így például hozzáférhetnének a különböző mobil mezőgazdasági szolgáltatásokhoz. A cég szerint az alábbi hat szolgáltatással jelentős eredményeket lehetne elérni az indiai kistermelők termelékenységében és életszínvonalában:

  • Mezőgazdasági tájékoztató szolgáltatás, amely figyelmeztet az időjárási eseményekről. Az időben érkező információk mellett tanácsadást is tartalmaz a termésátlagok javítása érdekében. Ennek a szolgáltatásnak köszönhetően a becslések szerint 63 millió indiai farmer éves átlagos jövedelme növekedhet 89 dollárral 2020-ban. További előny, hogy akár 26 milliárd köbméter vizet és egymillió tonna műtrágyát is megspórolhatnak a farmerek az évtized végére.
  • Piaci információk, amelyek napi szinten átláthatóbbá teszik az árupiacok folyamatainak alakulását. A farmerek ennek köszönhetően javíthatják hatékonyságukat és elkerülhetik, hogy a felvásárlók becsapják őket. Ennek az alkalmazásnak 1 millió használója lehet az előrejelzések szerint, átlagosan 260 dollárnyi spórolást hozva évente.
  • Fizetési és hitellehetőségek, amelyek biztonságos pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat kínálnak a Vodafone mobilfizetési rendszereinek segítségével, mint amilyen az Indiában 2013-ban bevezetett M-Pesa. A költséghatékony mikrofinanszírozási rendszer és a gyors, áttekinthető elektronikus fizetési megoldás évi 690 dollár bevételt hozhat a 420 ezer a szolgáltatást használó farmereknek 2020-ban. Ez 39 százalékos növekedés a farmok átlagos jövedelméhez képest, de a pozitív hatások között meg lehet említeni, hogy 178 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás is.
  • Helyszíni auditálás, amely lehetővé teszi az auditoroknak, hogy gyorsan minősítsék a gazdaságok színvonalát, működésük fenntarthatóságát és lebonyolítsák az igazolási eljárásokat. A papírhasználatot táblagépekkel végzett elektronikus ügyintézés is felválthatja, amely kihasználja a mobil adatátviteli lehetőségeket. Az így elérhető hatékonyságjavulás évi 132 millió dolláros spórolást hozhat, ami lebontva a 215 ezer potenciális felhasználóra 612 dollárt hozhat a farmereknek.
  • Helyi ellátási láncok segítségével a kistermelők egyszerű, de megbízható információs és mobilfizetési rendszereken keresztül működhetnek együtt környezetük szövetkezeteivel. Ez 50 százalékkal, 271 dollárral dobhatja meg a 65 ezer, ezt a módszert használó termelők jövedelemét 2020-ban.
  • Okos telefonos szolgáltatások segítségével mélyebb és bővebb információkhoz juthatnak a felhasználók, mint az egyszerű sms-es és hangüzenetes megoldásokkal. Bár az okos telefonok egyelőre kevéssé elterjedtek a feltörekvő országok vidéki területein, áruk évről évre csökken. A fejlett, elfogadható árú mobil szolgáltatások több mint négymillió farmer éves átlagos jövedelmét növelhetik 2020-ra 675 dollárral.

Összességében elmondhatjuk, hogy ezen megoldások elterjedése 68,8 millió indiai kistermelő és családjának az életét könnyítheti meg az évtized végére, és évi 9 milliárd dollár plusz bevételt biztosíthatna a számukra. Ez mintegy 128 dollár átlagos bevétel-növekedésnek felel meg az indiai gazdák 60 százalékánál, de érdemes kiemelni azt is, hogy ezen technológiák bevezetésével 38 milliárd köbméterrel kevesebb vizet kellene felhasználni, amivel párhuzamosan 1,5 millió tonna műtrágyát is lehetne spórolni, miközben 182 ezer tonnával csökkenhetne a szén-dioxid-kibocsátás.

Jobb a helyzet itthon

Bár a magyar mezőgazdasági termelők körében egyre népszerűbbek az M2M megoldások, van még hova fejlődnie a piacnak - közölte a Napi.hu érdeklődésére Mátrai Zoltán, a 18 éve gépek közötti kommunikációval foglalkozó Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint itthon egyelőre a darabszámot nézve a mezőgazdasági flottakövetés a legnépszerűbb megoldás, hiszen ezáltal nemcsak azt tudja megfigyelni a gazda, hogy éppen merre jár az adott eszköz, hanem többek közt azt is, hogy éppen ki vezeti a járművet, vagy éppen nem lopják-e ki belőle az üzemanyagot az alkalmazottak.

Ugyancsak népszerű a SIM-kártyával kommunikáló meteorológiai állomás is, amely az összes fontos adatot méri, növényvédelmi és időjárás előrejelzést ad. Ma már elérhető és népszerű az a technológia is, amely a rovarok rajzásának megfigyelését egyszerűsíti: nem kell naponta többször kimenni a birtokra, hogy a rajzó rovarokat, lepkéket figyelje a tulajdonos, elég ehhez egy kamera, amely számolja a kártevőket - az adatokat pedig akár a telefonján is nézheti a gazdálkodó. Egyre többen a gabonatároló silójuk hőmérsékletét is M2M segítségével nézik, így előzve meg, hogy nehogy túlságosan felforrósodjon a tárolt gabona és öngyulladás következzen be - magyarázta Mátrai.

Az ilyen előnyök miatt idővel a magyar piac is egyre több helyen fogja alkalmazni az M2M megoldásokat. Ebben segítség lehet az is, hogy ma már egyre kevesebb a hátráltató tényező, így például a hardver sem olyan drága, mint volt néhány éve. Márpedig amikor egy gazda azt látja, hogy a beruházása 3-4 év múlva megtérül, akkor sokkal könnyebben ad ki erre a célra pénzt, mint amikor 15 év volt a megtérülési idő. Az egyszerűen már nem egy belátható időtáv - emelte ki az Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója. Éppen ezért Mátrai szerint az évtized végére a mostaninál 3-4-szer annyi M2M eszköz lesz a magyar farmereknél.

És hogy milyen megoldásokat fognak használni? Már ma is népszerű, de idővel valószínűleg szinte mindenki fogja alkalmazni azt a GPS-eszközt, aminek a segítségével egy traktor maximum 2-2,5 centiméternyi csatlakozó távolsággal tudja a földet művelni - mondta Mátrai. Várhatóan emellett az okosfarm megoldások is egyre nagyobb teret fognak nyerni maguknak. Ennek előnye, hogy összes adatot - legyen szó tárolók legkülönbözőbb adatairól, a mezőgazdasági eszközökről, időjárás-előrejelzésről vagy éppen az állattartó telepről - egy helyen tudják gyűjteni a gazdák, így akár a központi irodából, vagy otthonról is átláthatják, mi történik éppen a gazdaságukban. Ugyancsak szép jövőt jósol Mátrai a különböző drónalkalmazásoknak. Ezek ugyan ma még csak egy sd-kártyára tudják rögzíteni a felvételeket, de a technológia fejlődése hamarosan lehetővé teszi, hogy ezeket is SIM-kártyák segítségével továbbítsák - vélte az Agrárin Kft. ügyvezető igazgatója.

A cikk megjelenését a Vodafone támogatta.