Az oroszok közel fele ellenzi, hogy Oroszország és Fehéroroszország szoros unióra lépjen egymással - derült ki az állami ellenőrzés alatt álló VTsIOM közvélemény-kutató intézet felméréséből.
A vizsgálat apropóját az adta, hogy április 2-án volt 20 éve, hogy a két ország akkori elnöke aláírta az egyesülésükről szóló szerződést. Az eddig a fiókban pihenő szerződést az orosz fél porolta le, azaz vette újra napirendre, szakértők szerint azért, mert Vlagyimir Putyin államfő az uniót irányító bizottság elnökeként folytathatná vezetői pályafutását 2024 után, amikor lejár második orosz elnöki mandátuma.
A vizsgálat szerint az oroszok 48 százaléka "szükségtelennek" tartja az egyesítést, ehelyett előnyben részesítené, ha a két ország "jó szomszédi viszonyban" maradna egymással. Mihail Mamonov, a VTsIOM szociológus végzettségű munkatársa azzal magyarázza ezt, hogy az emberek a lelkük mélyén féltik az orosz gazdaságot az unió hatásaitól. Úgy vélik, hogy a változás legalább annyit vinne, mint amennyit hozna. A teljes orosz-fehérorosz egyesülést a felmérés válaszadóinak 18 százaléka támogatta, azt a lehetőséget pedig, hogy Belarusz Oroszország régiójává váljon, 17 százalékuk tartotta jó lehetőségnek.
Az eredmények megbízhatóságával kapcsolatban némi kétséget ébreszt, hogy a megkérdezettek mindössze tíz százaléka vallotta azt, hogy hallott már a két állam uniójának lehetőségéről. A válaszadók valamivel több mint fele azt mondta, most hallott először a lehetőségéről, miközben majdnem negyven százalékuknak rémlett valami ezzel kapcsolatban.
Az orosz kormány egyébként 600 millió dolláros hitellel kedveskedett a minszki vezetésnek az az évforduló alkalmából. Putyin meleg szavakkal köszöntötte fehérorosz kollégáját, Alekszander Lukasenkót, aki bábbá válna, ha a két ország szoros uniójának vezetését az orosz államfő venné a kezébe.