A múlt héten gyanús körülmények között két hőerőművekben használt gázturbina érkezett a Krím-félszigetre. Iparági szakértők pedig megerősítették, hogy a Siemens cég vadonatúj eszközeiről van szó, amelyekre kiterjed az Európai Unió szankciója, vagyis ezeket sem újonnan, sem használtan nem szabad eladni úgy, hogy a célállomás az Oroszországhoz csatolt terület legyen.

A Siemens a múlt héten jelezte, kivizsgálja az ügyet, de tudomása szerint egyetlen gázturbináját sem szállították a félszigetre, valamint minden szerződésükben szerepel, hogy azokat tilos az egykori Ukrán területre szállítani. Bárkit, akit megszegi a tilalmat, jogilag felelősségre vonják. Hétfő este a müncheni bázisú vállalat bejelentette: valóban az általuk gyártott termelőegységekről van szó, de nem hagyták jóvá az üzletet.

Kapcsolódó

A cég orosz leányánál készültek, amely a Technopromexport nevű orosz cégnek adta el. A szerződésben azt állították, hogy a Krím-félszigettel szemben lévő Taman-félszigeten helyezik üzembe. Végül kiderült, hogy a megvásárol négy turbinából kettőt valóban ide, kettőt pedig a tiltott zónába szállítottak. A Technopromexport korábban arról beszélt, hogy másodpiaci beszerzés volt a két eszköz.

"Ezeket a turbinákat Oroszországban, orosz emberek szerelték össze, orosz alkatrészekből" - idézi a Kreml magyarázatát a Business Insider. Moszkva szerint a transzporttal semmi probléma nincs, az semmilyen módon nem szegi meg a nemzetközi szankciókat.

A Siemens természetesen nem fogadja el a magyarázatot, a helyi gyáruk ugyanis 65 százalékban a cég tulajdonában van. Perelni fognak, mindent megtesznek azért, hogy további eszközök ne kerüljenek a Krímre, valamint a már odavitt termékeket is visszahozzák.

A helyi Siemens cég és Putyin kottája

A 2014-es Oroszország-elleni szankciók bevezetése óta a Siemens kellemetlen helyzetben van: a 2010-es évek elején 1,1 milliárd dollár értékben fektettek be Oroszországban, főként energetikai beruházásokat valósítottak meg. Gázturbináiknak a térségben komoly felvevő piaca lenne a nagyfokú földgáz-termelés miatt. Azonban a különböző nemzetközi korlátozások miatt ezek egy részétől elesnek.

Kritizálták is a gyárat, mivel Joe Kaeser vezérigazgató 2014-ben, vagyis amikor Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárok és az ukrán hadsereg polgárháborúja elkezdődött, többször is Moszkvába utazott, hogy személyesen Vlagyimir Putyinnal találkozzon. A német kormány ezzel együtt sem bírálta túl erélyesen: Berlin egyik legfontosabb kereskedelmi partnere továbbra is Oroszország, miközben ők követelik a leghangosabban az uniós szankciók megtartását is.