Már tavaly három bizalmas jelentésben arról tájékoztatta a varsói kormányt a belbiztonsági hivatal (ABW), hogy az orosz titkosszolgálatok komoly érdeklődést mutatnak a lengyel palagáz-kitermelési tervek iránt, amelyek veszélyeztethetik a Gazprom európai monopóliumát, és úgy vélte, megpróbálhatják megtorpedózni a kutatásokat, vagy orosz ellenőrzés alá vonni a koncessziókat - írta a jól értesült Puls Biznesu gazdasági napilap. Az újság szerint az ABW úgy véli: most azzal, hogy az Exxon Mobil szoros együttműködésre lépett a Rosznyefttyel, ez utóbbi veszélye igencsak aktuálissá vált.
A belbiztonság szerint jelenleg egyetlen koncesszióval rendelkező cég sincs orosz ellenőrzés alatt, de ez gyorsan megváltozhat. Az ABW egyik, az energiabiztonsággal foglalkozó tisztje elmondta a lapnak, hogy a két cégóriás múlt héten kötött szerződése a sarkvidéki és a tengeri mezőkön kívül kiterjed az egyikük által megszerzett koncessziók a másiknak történő átadására is a világ meg nem nevezett területein. A Puls Biznesu megkeresésére az Exxon Mobil képviselői tagadták, hogy szándékukban állna bevonni az oroszokat a lengyelországi palagáz-kutatásokba.
A Gazprom szerint ugyan vágyálom arra számítani, hogy az Egyesült Államokhoz hasonlóan a palagáz Európát is képes lesz függetlenné tenni az importtól, de a moszkvai kommentárokból egyértelműen kiérezhető az aggodalom - bár a legnagyobbnak tartott lengyel palagáz-készletet ma már az eredetileg becsült tizedének tartják csak. Maga Vlagyimir Putyin miniszterelnök nyilatkozott úgy, hogy a palagáz alapvetően átalakíthatja a szénhidrogén piacot, s ehhez azonnal alkalmazkodniuk kell az orosz vállalatoknak.
A változás szele azonban még nem érte el a Gazpromot, amely tavaly az európai gázpiac 27 százalékát uralta, s ezt 2020-ig 30 százalékra akarja növelni. Emellett idén 8 százalékkal szeretné emelni az EU-nak szállított gáz árát, ami már most is majdnem hétszerese az amerikai belső piaci gázárnak. Ez akkor is óriási különbség, ha figyelembe vesszük, hogy az USA-ban olyan méreteket öltött a palagáz-termelés, ami túltelítette a piacot, mivel egyelőre nem tudják exportálni. A kivitelre készülő cégek, mint a Cheniere Energy azonban felboríthatják az eddigi árrendszert, mert - a Gazprommal ellentétben - nem akarják az árat az olajéhoz kötni, így lényegesen olcsóbban adnák. Kérdéses azonban, hogy képesek lesznek-e annyi cseppfolyósított gázt szállítani Európába és Ázsiába, amivel megtörhetik a Gazprom uralmát.
Azonban az amerikai palagáz már így is komoly veszteséget okozott a Gazpromnak, amely 2009-ben még arra számított, hogy 2020-ra az övé lesz az észak-amerikai LNG-piac 10 százaléka, ami meghiúsult. Emiatt LNG-szállító tartályhajók tucatjait kellett átirányítsák Európába és Ázsiába, s a megugrott kínálat jóval a Gazprom hosszú lejáratú szerződéseiben rögzített alá nyomta az árat - írta a Financial Times.