Az Európai Unió és az Egyesült Államok megtorló intézkedéseket foganatosít Oroszországgal szemben, miután Vlagyimir Putyin elnök inváziót indított Ukrajna ellen. A nyugati szövetségesek ezzel kiegészítették a két szakadár ukrán tartomány függetlenségének elismeréséről szóló döntésére válaszul már korábban is kilátásba helyezett szankciókat.
"Téves az a nézet, hogy Oroszországot ez nem fogja érinteni. Lehet, hogy a negatív hatások nem érződnek eleinte, de a szankciók hosszabb távon meg fogják fékezni Oroszország gazdaságát" - mondta a Reutersnek Christopher Granville, a TS Lombard tanácsadó cég ügyvezető igazgatója, aki elismert Oroszország-szakértő.
A nyugati lépések között szerepel a vagyonbefagyasztás több orosz bank és üzletember ellen, a külföldi orosz államadósságfinanszírozás leállítása, egy Németországba irányuló 11 milliárd dolláros gázvezeték-projekt befagyasztása, valamint a csúcstechnológiai termékekhez, például a félvezetőkhöz való hozzáférés korlátozása. Oroszország elutasította a szankciókat, mivel azok Moszkva szerint ellentétesek Európa és az USA érdekeivel. A Kreml magabiztosan állítja, hogy nem is fognak azonnal csorbát ejteni a 643 milliárd dolláros valutatartalékkal és virágzó olaj- és gázbevételekkel rendelkező gazdaságon.
Sok elemző ezekre a mutatókra hivatkozva állítja, hogy az orosz egy "bunkergazdaság", vagyis hogy kellően önálló ahhoz, hogy az ilyen külső korlátozások ne okozzanak kárt. Mutogatnak még az oroszok az éves GDP 5 százalékát kitevő folyó fizetési mérlegtöbbletre és a világ legalacsonyabbnak számító 20 százalékos GDP-arányos adósságrátájára. Az orosz kötelezettségeknek csekély aránya áll dollárban, szemben a két évtizeddel ezelőtti 80 százalékkal. Ezek a statisztikák a Putyin 2014-es krími annektálása után bevezetett szankciók óta eltelt évek megtakarításainak eredménye.
Granville szerint a megugró olajárak idén 1,5 billió rubel (5600 milliárd forint) extra bevételt jelentenek Oroszországnak az energiaipari vállalatok nyereségére kivetett adókból. De ennek a fajta autarkiának - vagyis az önellátásnak, a gazdasági bezárkózás politikájának - ára van: a világgazdaságtól, a piacoktól és a befektetésektől való elszigetelődés elmélyülése.
Oroszországot lényegében ellenséges államként fogják kezelni, amely el lesz vágva a globális tőkeáramlástól, a beruházásoktól és más normális gazdasági kölcsönhatásoktól, amelyek az életszínvonalat, a jövedelmeket, a termelékenységet és a vállalatok jövedelmezőségét növelik
- magyarázta a szakértő.
A gazdasági sebezhetőség jelei már most is jelen vannak: az orosz háztartások jövedelme még mindig a 2014-es szint alatt van, és 2019-ben, a Covid-19 járvány kitörése előtt az éves gazdasági teljesítmény értéke a Világbank szerint 1660 milliárd dollár volt, ami messze elmarad a 2013-as 2200 milliárd dollártól.
Szergej Gurij Gurijev, a francia Sciences Po közgazdászprofesszora és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank korábbi vezető közgazdásza rámutatott, hogy az egy főre jutó orosz nominális GDP, amely 2013-ban kétszerese volt Kína GDP-jének, most messze elmarad a nagy gazdaságokétól, de még az akkori szinttől is.
"2013-ban Oroszország magas jövedelmű ország volt, és aktívan tárgyalt az OECD-csatlakozásról. Most Oroszország visszatért a közepes jövedelmű státuszba" - mondta Gurijev.
A JP Morgan ügyfélfelmérése szerint a külföldi rubelkötvények állománya két évtizede a legalacsonyabb; a részvénybefektetések abszolút értékben soha nem tértek vissza a Krím előtti szintre - becsülte a Copley Fund Research.
A befektetők által az orosz dolláradósságok tartásáért követelt prémium csütörtökön több mint 13 százalékponttal ugrott az amerikai állampapírok fölé, ami majdnem háromszorosa a feltörekvő piaci átlagnak.
A szankciók arra kényszerítik Oroszországot, hogy egyre több tevékenységet finanszírozzon önerőből, korlátozva az ipari és katonai beruházásokat
- mondta Jeffrey Schott, a Peterson Institute for International Economics kereskedelmi és szankciós szakértője.
Kerülhet még tiltólistára az olaj
Az orosz nyersolaj-fajtára, az Urals-ra már most csökken a kereslet. Jóval olcsóbb, mint a Brent vagy a WTI mégsem veszi senki, mert a piacok biztosra veszik, hogy előbb-utóbb elérik a szankciók az orosz energiahordozókat. Végül az energiaügyi beruházásokat az EU nem rakta be a szankciós csomagba - Magyarország, Olaszország és Németország vétója miatt -, de az elemzők számolnak azzal, hogy ezeket is bevetik Moszkva ellen.
A teljes gazdasági fegyvertárat ráadásul még nem is ürítette ki az EU: az erősebb támadások közé tartozhat a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez való orosz hozzáférés megszüntetése és az oroszországi befektetések teljes betiltása.
A SWIFT-hez való hozzáférés elvesztése megnehezítené az export- és importfizetéseket, és akár a kötvények kamatszelvényeinek kifizetését is megakadályozhatná, ami technikai fizetésképtelenséget idézne elő. A JPMorgan előrejelzése szerint a szankciók 2022 második felében akár 3,5 százalékpontot is lefaraghatnak az orosz GDP-növekedéséből. Ez csak az első év: a következő évben duplázódhat a szankciók negatív hatása.
A külföldi tőkéhez való korlátozott hozzáférés miatt az olajipari vállalatok az előrefizetési ügyletekre szorulnak, és jelentősen magasabb tőkeköltséggel kell szembenézniük - tette hozzá a bank.
Az életszínvonal lassú erodálódása azzal a kockázattal is jár, hogy a nép elégedetlenségét szítja, ami veszélyezteti Vlagyimir Putyin kormányának hatalmát, amely már eddig is szembesült a szórványos tüntetésekkel. A tovagyűrűzés elkerülhetetlen lehet.
Az autarkia nem a fejlődés receptje
- írták a Berenberg befektetési bank elemzői.
"A relatív gazdasági hanyatlásba süllyedt, erősen felfegyverzett Oroszországgal való megbirkózás belátható ideig kulcsfontosságú kihívás marad Európa és az Egyesült Államok számára" - értékelte a szakértő.
Az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.