Amikor ennek a korszaknak a történelméről írnak majd, az arról szól majd, hogy Putyin döntése, hogy teljesen indokolatlan háborút indít Ukrajna ellen, Oroszországot gyengébbé, a világ többi részét pedig erősebbé tette.

- mondta Joe Biden elnök még február 24-én, amikor bejelentette, hogy az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek szankciókat vetnek ki Vlagyimir Putyin elnökre és rezsimjére az ukrajnai invázió miatt. Az elnök szerint a büntetőintézkedések, vagyis hogy elvágják, hogy Oroszország államadósságát külföldi szereplők fizessék, hozzáférjenek a dollárkereskedelemhez, hogy szankciókkal sújtanak közel száz oligarchát, valamint kitiltják az országot a technológiaimportból, elég lesz ahhoz, hogy Oroszország ne legyen többé fejlett ország.

Az elmúlt közel három hétben a szankciós listát tovább bővítette Washington és az Európai Unió, valamint olyan szövetségeseik, mint Japán vagy Dél-Korea. Ezek hatása pedig egyelőre Biden szavait támasztják alá: a hitelminősítők szerint Oroszország április közepére fizetésképtelenné válhat, a moszkvai tőzsde összeomlott, a rubel árfolyama pedig közel 50 százalékos mínuszban van. Az orosz gazdaságból pedig sorra vonulnak ki a nyugati szereplők, mint a Coca-Cola, a Renault, a Mastercard, a Visa, vagy épp az Apple és a nyugati bankok. Sok cég nem is a szankciók miatt döntött így, hanem a nemzetközi nyomás hatására hagyja maga mögött az országban lévő érdekeltségeit.

A rubel árfolyama teljesen összeomlott, az orosz népnek korlátozták a felvehető valuta mennyiséget.
A rubel árfolyama teljesen összeomlott, az orosz népnek korlátozták a felvehető valuta mennyiséget.

Az orosz gazdaság páriává vált a világgazdaságban. Ugyan Európa továbbra is vásárol orosz földgázt és kőolajat, más területeken befagytak a kapcsolatok. Ez ugyan az EU gazdaságára is káros hatással van, de az ukrajnai háború miatt nem várható meghátrálás a Nyugattól.

Közben pedig Kína is óvatosabbá vált: még Putyin elnök kérésére sem szállítottak repülőgép-alkatrészeket az országba, a technológiai cégeik fokozatosan építik le Oroszországba irányuló exportjukat, sőt Peking még a rubel-jüan árfolyamkötését is lazította. 

Hosszú orosz szenvedés jöhet

A Kreml a héten szigorú banki és exportkorlátozásokat jelentett be, amelyek célja, hogy a külföldiek rovására támogassa a zuhanó rubelt. Moszkva azt is ígérte, hogy lefoglalja az Oroszországot elhagyó vállalkozások vagyonát, és lehetővé teszi, hogy vállalatai nyugati szabadalmakat lopjanak el.  

Szakértők szerint a következmények az ukrajnai háború befejezése után is sokáig fennmaradhatnak, és évtizedekre beárnyékolhatják Oroszország megbízhatóságát, még akkor is, ha a szankciókat enyhítik. 

Az ehhez hasonló intézkedések hosszú ideig érvényben maradnak. Szerintem ez évekig, ha nem évtizedekig elzárja Oroszországot a nyugati pénzügyi világtól, kereskedelemtől és beruházásoktól

- mondta Edward Alden, a Council on Foreign Relations vezető munkatársa a The Hill amerikai lapnak.

Az elemző arra számít, hogy most minden gazdasági szereplő, nagyobb ország azzal számol majd, hogy Oroszország közvetlen és hosszú távú fenyegetést jelent az európai és az amerikai biztonságra, és a Moszkvával való gazdasági kapcsolatokat a Nyugat nem nézi majd jó szemmel. Biden már február 24-én jelezte, minden ország ellen szankciókkal lépnek fel, aki megpróbálja enyhíteni az orosz gazdaságra nehezedő nyomást. Kínát azóta többször is figyelmeztették, hogy ne próbálja segíteni Moszkvát.

Kapcsolódó

Azóta Joe Biden elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok és Európa megszünteti a normalizált kereskedelmi kapcsolatokat Moszkvával, és a Kereskedelmi Világszervezetből (WTO) való eltávolítását fogja kérni, ami az orosz gazdaságra mért legújabb csapás. Az Egyesült Államok a törvényhozók növekvő nyomására betiltja bizonyos ikonikus orosz termékek importját, például tilos lesz a vodka és a kaviár behozatala is. Ami viszont ennél is fontosabb lépés volt, hogy tiltólistára került az orosz olaj és a földgáz is az Egyesült Államokban. 

Oroszország WTO-ból való kizárása és a normalizált kereskedelmi kapcsolatok megszüntetése magasabb vámoknak és kereskedelmi korlátoknak tenné ki az orosz exportot. Szakértők szerint a döntésnek korlátozott gazdasági hatása van, különösen mivel a szankciók korlátozzák a nemzetek közötti kereskedelmet, de fontos üzenetet küld a Kremlnek.

"Őszintén szólva nem lesz hatalmas ütés, már csak a kereskedelmi forgalom jellege és a már megtett intézkedések miatt sem" - mondta Emily Kilcrease, a Center for a New American Security vezető munkatársa. 

"Ennek ellenére a szövetségesekkel együtt csináljuk, így ez fokozza a gazdasági hatást. És úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos lépés, amely megmutatja, hogy nem hagyjuk, hogy Oroszország szabadon hágjon át szabályokat anélkül, hogy azt büntetlenül maradnának" - tette hozzá a szakértő.

Még nagyobb kárt okoznak Putyin szélsőséges lépései

A Kreml és az orosz jegybank szélsőséges lépéseket tett, hogy megakadályozza a rubel további leértékelődését és megtorolja a megsemmisítő nyugati szankciókat. Oroszország bejelentette, hogy leállítja külföldi gabonaexportját, megtiltja a dollár és más külföldi valuták vásárlását, és korlátozza az oroszok számára a bankszámláról felvehető deviza mennyiségét. 

Oroszország az invázió kezdete óta befagyasztotta megtépázott tőzsdéjét, így akadályozva, hogy a befektetők kivonják a pénzüket. Moszkva emellett elkezdte nem teljesíteni kötvénykifizetéseit, ami a külföldi vállalkozások tömeges elvándorlása közepette hitelminősítésének sorozatos rontását okozta.   

Egyértelmű, hogy Oroszország szegényebb és technológiailag elmaradottabb lesz, a polgárok választási lehetőségei radikálisan csökkennek, mégpedig sok-sok éven keresztül

- mondta Alden, aki szerint nagyon rövid idő alatt kapott nagy ütéseket az orosz gazdaság, amit nehezen hever majd ki.

Putyin megfogadta, hogy "jogi megoldásokat" keres az országot elhagyó nyugati vállalatok vagyonának lefoglalására. A Kreml célja, hogy átvegye az irányítást a 25 százalékos vagy annál nagyobb külföldi tulajdonú vállalatok felett, majd elárverezze azokat orosz befektetőknek. 

Moszkva már most is elutasítja a nyugati vállalatoktól lízingelt több száz repülőgép visszaszolgáltatását, amelyek együttes értéke 10 milliárd dollár. Az orosz törvényhozók azt is mérlegelik, hogy átvegyék többek között a Ford, a Stellantis, a General Motors, a Volkswagen és a Toyota tulajdonában lévő autógyárakat, valamint a részben az ExxonMobil és a BP tulajdonában lévő több milliárd dolláros energetikai projekteket. 

Amerikai vállalatvezetők és még Oroszország egyik leggazdagabb oligarchája is azt állítja, hogy a lépés gyakorlatilag véget vet az oroszországi nemzetközi befektetéseknek, és biztosan maradandó károkat okoz az országnak, amelyek még akkor is fennmaradnának, ha a szankciókat végül feloldanák.

"Ez száz évvel visszavetne minket, 1917-be, és egy ilyen lépés következménye az lenne, hogy a befektetők globálisan bizalmatlanok lennének Oroszországgal szemben, ez sok évtizedig érezhető lenne" - mondta Vlagyimir Potanyin orosz milliárdos pénteken a Telegramon. Nyilatkozatában a bolsevik, kommunista államosításra utalt, amely gyakorlatilag az egész XX. századra elvágta Oroszországot a fejlett világtól.

Lopni lehet, de mit?

Neil Bradley, az amerikai kereskedelmi kamara, az ország vezető vállalati lobbicsoportjának politikai vezetője azt mondta: egy ilyen lépés "csak tovább növelné Oroszország növekvő elszigeteltségét, megmutatná a jogállamiság semmibe vételét, és végső soron még több fájdalmat okozna az orosz népnek".  

A Kreml csak növelte a befektetői félelmeket azzal, hogy zöld utat adott egy olyan szabálynak, amely lehetővé teszi az orosz cégek számára, hogy szellemi tulajdont lopjanak olyan vállalatoktól, amelyek "barátságtalan" nemzetek, például az Egyesült Államok és szövetségesei otthonában vannak. A Kreml tervei szerint az orosz oligarchák átvehetnék az olyan vagyontárgyakat, mint a Coca-Cola palackozói vagy a Ford haszongépjárműveket gyártó üzeme, és megpróbálhatnák a meglévő márkanév alatt tovább gyártani és értékesíteni ezeket a termékeket.

Március 8-ára a luxusmárkák legtöbbje, köztük az LVMH, a Prada és a Dior kivonult az orosz piacról.
Március 8-ára a luxusmárkák legtöbbje, köztük az LVMH, a Prada és a Dior kivonult az orosz piacról.

Steven Fox, a Veracity Worldwide tanácsadó cég alapítója és vezérigazgatója, aki a geopolitikai és szabályozási kockázatokkal kapcsolatban ad tanácsokat a vállalkozásoknak, úgy vélte, hogy az ellentmondásos lépések "szöget ütnek a koporsóba", a külföldi befektetők - nemcsak a nyugatiak - teljesen hátat fordítanak majd Oroszországnak.

A szakértők nem gondolják, hogy Oroszország sikerrel járna a vállalatok tevékenységének államosított folytatásával. Ráadásul a Biden-kormányzat ígéretet tett arra, hogy még több szankcióval válaszol, ha Oroszország véghez viszi ezt a tervét és a szabadalmi jogsértéseket is legalizálja.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára pénteken óva intette a Kremlt a vállalati vagyon lefoglalásától, megismételve az üzleti vezetők gazdasági katasztrófára vonatkozó figyelmeztetéseit.  "Oroszország bármilyen törvénytelen döntése, hogy lefoglalja e vállalatok vagyonát, végső soron még nagyobb gazdasági fájdalmat fog okozni Oroszországnak" - tweetelte Psaki. 

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.