A globális pénzügyi cégek képviselőiből álló Institute of International Finance (IIF) nevű kollektíva szerint Oroszország modernkori történetének legsúlyosabb gazdasági válságát eredményezi, hogy Vlagyimir Putyin elnök parancsára lerohanta az ország hadserege Ukrajnát. Az arra adott nyugati szankciók, valamint a távozó cégek mélyebb sebet ejtettek a gazdaságban, mint azt sejteni lehetett volna.

A csoport az invázió több olyan visszahatását is megemlítette, amelyek súlyosan érintik Oroszország pénzügyeit. Becslésük szerint a károk a GDP-t a 2007-es nagyságrendre húzzák le – írja a Business Insider.

A három legfontosabb a következő volt:

  • A vállalatok kivonulnak Oroszországból és elbocsátják a munkavállalókat.
  • Az export összeomlása a szankcióknak köszönhetően.
  • A tehetséges oroszok elhagyják az országot.

A csoport előrejelzése szerint Oroszország gazdasága 2022-ben 15 százalékkal, 2023-ban pedig további 3 százalékkal zsugorodik majd. Az IIF arra jutott az elemzésében, hogy a helyzet még rosszabbá válhat Oroszország számára attól függően, hogy az európai országok milyen gyorsan váltják valóra azt a tervüket, hogy leállítják az orosz olaj- és gázimportot.

Az elsőről már megszületett a megállapodás az Európai Unióban a múlt héten: a tervek szerint az év végéig leállítják az orosz kőolajimport mintegy 90 százalékát. A gázembargó viszont egyelőre nincs napirenden – bár több tagállam szorgalmazza már annak meglépését is.

Oroszország egy történelmi adósságcsőd szélén tántorog, mivel egyre több nehézségbe ütközik külföldi hitelezőinek kifizetése, miután kivágták a nemzetközi pénzügyi rendszerből, a SWIFT-ből. A belföldi tőkekorlátozás megerősítette a valutáját, de mivel a világ számos részén csökken az energia iránti kereslet, hatalmas árengedményekkel kellett üzemanyagot, különösen nyersolajat kínálnia a vevőknek. A Neste adatai szerint 30-35 dolláros diszkont van az Ural típusú olajon, hogy találjanak rá vásárlókat (Kína és India veszi leginkább az olcsó olajat).

Az IIF jelentése elismerte, hogy az orosz importból származó bevételek az invázió után valójában növekedtek, ami nagyrészt az energiaárak emelkedésének köszönhető. Szakértőik azonban azt mondták, hogy Oroszország csak rövid ideig érezheti ennek a jelenségnek a hasznát, és hogy a nyugati piacoktól való elszigetelődése sokkal jelentősebb, és erodálja a gazdaságát.