A háború kitörése óta az orosz gazdasági kilátásokról szóló legrészletesebb elemzésben az orosz jegybank kutatási osztálya arra figyelmeztetett, hogy az ország gazdaságának zsugorodása igen jelentős lehet, és a regenerálódási pályára nagyon sokára állhat rá az orosz gazdaság, mivel a szankciók által kiváltott kínálati sokkok valószínűleg nem fognak gyorsan eltűnni.

A központi bank az április 29-i kamatdöntő ülést követően teszi közzé majd frissített előrejelzéseit, és a kutatási osztály kilátásai nem mindig esnek egybe a hivatalos prognózisokkal. De a bank csütörtökön közzétett elemzői felmérése szerint az idei évre vonatkozó zsugorodási várakozások 9,2 százalékra romlottak, míg 2022 végére 22 százalékos inflációt várnak.

Kapcsolódó

A jelentés kilátásai ellentétben állnak a Kreml optimista előrejelzéseivel, amelyek szerint "Oroszország kiállta a szankciók legrosszabbját, és gazdasága megerősödve fog kilábalni a válságból". A jegybanki jelentés még néhány, utoljára az 1990-es évek felfordulásai során látott jelenség visszatérését is előrevetíti.

"A jelenlegi recesszió átalakuló, strukturális jellegű, és minden forgatókönyv szerint nagyobb mértékű és hosszabb lesz, mint a legutóbbi, amelyet a Covid-19 2020-as zárlatai váltottak ki" – írja a kutatási részleg, amely szerint a nemzetközi vállalatok százainak Oroszországból való kivonulása valószínűleg nagyobb hatással lesz, mint a közvetlen szankciók.

"A szankciók okozta sokkok végül elhalványulnak, de a fellendülés fájdalmasan lassú lesz, hacsak a szankciókat fel nem oldják. Az orosz termelőkapacitást ért csapás egy része valószínűleg tartós lesz, és emiatt a termelés egészen az évtized végéig a háború előtti csúcsérték alatt maradhat." – kommentálta a Bloombergnek a jelentést Scott Johnson, Oroszország-szakértő közgazdász.

A lassulás egyelőre főként a vállalatok körében végzett felmérésekben mutatkozik meg, mivel a február 24-i invázió előtt felhalmozott készletek még nem merültek ki. De ez a tartalék nem tart már ki sokáig. Az idei szankciók elvágják az ellátási láncokat, és az orosz vállalatok igyekeznek pótolni a már nem elérhető alkatrészeket. Idővel a gépek és berendezések elhasználódnak a pótalkatrészek hiányában, ami csökkenti a hatékonyságot.

A jelentés szerint az üzleti lassulás a kereslet, a munkahelyek és a jövedelmek csökkenéséhez vezet, ami tovább gyengíti a gazdaságot. A hazai termelés valószínűleg nem fog megugrani a hiányzó termelés pótlására ebben a szakaszban. Az import, különösen a fogyasztási cikkek félig legális behozatalának irányába mozdul majd el, mint az 1990-es években, amikor az oroszok tömegesen repültek Kínába, Törökországba és más piacokra, hogy hazahozzák a nyílt piacokon eladható árukat. 

"A kis beszerzési volumen és a bonyolult logisztika miatt ezek az importok drágábbak lesznek, és lehetetlenné teszik, hogy helyettesítsék a hagyományos beszállítókat" - áll a jelentésben, és a jegybank ettől is az infláció gyorsulását várja. 

Ezt követően többéves fordított iparosítás – a termelés zsugorodása – veszi kezdetét, mivel a vállalatok alternatívákat keresnek a szankciók által elvágott technológiákhoz. "A gyártott berendezések technológiai és gazdasági hatékonysága kisebb lesz, mint a jelenlegieké" - áll a jelentésben.

A legfájdalmasabb tehát a gyáripari technológiák hiánya lesz, mivel az EU és az Egyesült Államok, valamint Japán és Tajvan is megtiltotta a technológiaexportot Oroszország irányába. Bár Kína komoly gyártó, a szankciók a nyugati szabadalmakon alapuló technológiákra vonatkoznak, emiatt Peking és a kínai cégek sem kockáztatnak, hogy technológiai eszközöket szállítsanak Oroszországba. Már sok orosz kérésre mondott nemet az ázsiai ország, amely nem akarja, hogy a kínai cégeket is szankciókkal sújtsák.