Ronald Reagan korábbi amerikai elnök három szóban foglalta össze, hogyan képzeli az Nyugat és a Szovjetunió kapcsolatát: Bizalom, de ellenőrzés! Ennek jegyében alakultak a viszonyok a felek között a hidegháború idején, és úgy tűnik, hogy ez az alapelv szép csendben visszaszivárog egyes nyugati országok és Oroszország viszonyában - írja a Financial Times (FT). Miközben Moszkva 2014-es ukrajnai beavatkozásai miatt súlyos geopolitikai feszültség alakult ki Kelet-Európában, a felek kölcsönösen gazdasági szankciókat vezettek be egymás ellen, Oroszországot választási csalásokkal vádolják, Németország és Franciaország erősíti vállalati szintű kapcsolatait orosz partnerekkel.

A magyar és az olasz vezetés részéről ugyan rendszeresen elhangzanak olyan felvetések, hogy fel kellene oldani a szankciókat - mert nem kényszerítik rá a Kremlt politikája megváltoztatására, viszont gazdasági károkat okoznak az EU-tagállamoknak is -, az adatok azt bizonyítják, hogy nem ez a két ország köti a legnagyobb üzleteket Oroszországgal, hanem a németek és a franciák.

Kapcsolódó

Szépen fejlődik

Német cégek több mint 3,3 milliárd euró értékben hajtottak végre befektetéseket Oroszországban 2018-ban, ami egy évtizedes rekord és meghaladja azt a szintet, amelyen ez a mutató a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása előtt állt - idézi az FT az Orosz-német Kereskedelmi Kamara adatait. A felek közti kereskedelem évi nyolc százalékkal, 61,9 milliárd euróra nőtt, úgy, hogy mindkét oldal bővülést könyvelhetett el. Ugyanezek a mutatók francia-orosz viszonylatban 11 százalék, illetve 17 milliárd dollár (2019. júliusi árfolyamon 15,3 milliárd euró) és a francia cégek befektetéseinek értéke mostanra elérte a 20 milliárd dollárt (18 milliárd euró).

Gyümölcsöző üzletek

Szépen sorakoznak egymásután az üzletek. Vlagyimir Putyin orosz államfő tavasszal nyitotta meg a Mercedes-Benz üzemét Moszkva mellett. Nem sokkal ezt megelőzően a francia Total olajmulti aláírta azt a szerződést, amelynek alapján tízszázalékos részesedést szerzett az oroszok 21 milliárd dollár értékű északi-sarki gázprojektjében és kész 20 százalékkal beszállni egy szomszédos feltárásba, amelynek értéke 28 milliárd dollár.

Francia és német vállalatok, az Angie, az Uniper és a Wintershall cégenként 950-950 millió euróval járulnak hozzá a Németországot és Oroszországot az Északi-tenger alatt összekötő északi áramlat 2. gázvezeték építéséhez. Az sem tántorítja el őket, hogy ezt a projektet szankciók kilátásba helyezésével akarja megakadályozni az USA. Ezek az üzleti kapcsolatok nem sértik a Moszkva elleni szankciókat, ám az FT értékelése szerint világossá teszik, hogy Berlin és Párizs kétcsatornás kapcsolatot tart fenn Moszkvával: politikai szinten nyomás alatt tartja az orosz medvét, miközben bátorítja a vállalati szintű üzleti kapcsolatokat.

Kettős mérce?

Ugyanakkor diplomáciai körökben, főként olyan országok diplomatái részéről, akik országának vállalatait súlyosan érintik a felek közti szankciók, diszkréten felvetik, hogy Európa legerősebb országai kettős mércét alkalmaznak az orosz-EU kapcsolatokban. Sokan emlegetik, hogy miközben a Total, az Auchan és más francia cégek üzletelnek az oroszokkal, Moszkva öt hónapra lecsukta Philippe Delpal francia magántőke-befektetőt egy jó helyi politikai kapcsolatokkal rendelkező orosz üzletember vádjai alapján. Egy párizsi tisztviselő minderre azt válaszolta: nem engedményekről van szó, hanem pragmatizmusról.

Akárhogy is magyarázzuk egyértelmű, hogy a fű alatti együttműködés jót tesz mind a német, mind a francia, mind az orosz gazdaságnak, miközben az orosz-EU szankcióháború súlyos gazdasági károkat okoz Európa országainak. Az egyikük az Egyesült Királyság, amelynek külön vitája is van az orosz vezetéssel. Moszkva és London viszonyát súlyosan mérgezi, hogy az orosz titkosszolgálat brit földön próbálta megmérgezni Szergej Szkripal kettős ügynököt, amit Moszkva tagad. Hiába mondta Putyin az FT-nek adott júniusi interjújában, hogy félre tolva ezt a nézeteltérést nyitottak lennének a két ország vállaltai közti kapcsolatok élénkítésére, az akkor még miniszterelnök Theresa May nem vette a lapot. A bizalom és ellenőrzés párosból még hiányzik az előbbi.