A Commerzbank vészjósló friss előrejelzése szerint ha az oroszok leállítják Németország gázellátását, az súlyos gazdasági recesszióhoz vezet, sőt, olyan gazdasági válságot okozhat, mint amilyen a világ pénzügyi rendszerének 2008. őszi összeomlása után 2009-ben alakult ki. A gáz állami kvóták alapján történő elosztása vélhetően elkerülhetetlen lenne – idézi a jelentést Constanze Stelzenmüller, a Brookings Institution kutatóintézet munkatársa a Financial Timeson megjelent cikkében.

Az átlagos német tévénéző, aki nem olvas banki előrejelzéseket, csak annyit érzékel ebből, amit a képernyőn lát. Ezen Olaf Scholz kancellár az előtt a behemót gázturbina előtt látható, amely az elmúlt hetek sajtóhíreinek főszereplője volt. A berendezés az északi áramlat 1. gázvezeték része, ám az elmúlt hetekben Kanadában javították. A szankciók miatt nem merték onnan visszaküldeni Oroszországba, ám a német kormány kiügyeskedte, hogy eljusson német földre.

Orosz manőverek

Látva Scholzot, amint látványosan bemutatja, hogy itt a gép, lehet visszaszerelni, az oroszok előbb a vezeték 40 százalékát kihasználva kezdtek földgázt szállítani Németországba, majd a turbina hiányára hivatkozva, visszavették ezt 20 százalékra, amire a gáz ára szintén 20 százalékkal nőtt. A Gazprom csak „garanciák” ellenében hajlandó újra használni a berendezést, mondván: szankciókat vethetnek ki rá vagy távolról leállíthatják. E kifogások egyikének sincs értelme – mondják a németek. (Csak a gázimport korlátozásának lenne, amiről egyelőre nem döntött az EU.)

Bár Scholz szerint Vlagyimir Putyin csak blöfföl, amikor a turbina körüli huzavonával a gázexport leállításával fenyeget, a brit üzleti lap cikkírója úgy véli, többről van itt szó, mint blöffről. Szerinte Oroszország államfője azt üzeni: ha az északi áramlat 1-en nem jön elég gáz, akkor tessék üzembe helyzeni az északi áramlat 2-t, ami a háború kitörése előtt készült el. Ha nem, akkor lehet, hogy elapadnak a gázszállítások, és a német gazdaság leáll.

Látszik a szakadék az alagút végén

Németország „közlekedési lámpa” (piros, sárga, zöld) koalíciós kormánya azzal került szembe, hogy az orosz szénimportot leállították, ez követi az olajbevitel leállítása decembertől, de ha a földgáz is felzárkózik ezekhez, akkor enélkül a gazdaság legfeljebb 2024 végéig húzhatja. A vegyiparnak, a papírgyártásnak, az üveggyártásnak annyi lenne, miközben a legtöbb háztartásban gázzal fűtenek.

Egyes cégek alkalmazkodnak. Az SKW műtrágyagyártó például víz-karbamid keverék nyersanyagra állt át, az önkormányzatok visszafogják a közvilágítást és leállítják a díszkivilágításokat, a kormány fontolgatja az utoljára leállított három atomerőmű újraindítását és meglebegtette a sebességkorlátozás bevezetését az autópályákon, amivel nagy kockázatot vállal, mert a németek úgy gondolják, hogy isten adta joguk 200 kilométer/órás sebességgel száguldva kísérteni a sorsot.

Meddig tart a türelem?

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a németek továbbra is kiállnak Ukrajna támogatása mellett az oroszok ellen vívott háborújukban, illetve amellett, hogy le kell építeni az ország orosz energiafüggőségét. A támogatás azonban gyengül és óriási az országon belüli megosztottság. A keleti tartományok polgármesterei és parlamenti képviselői a „nagy szociális feszültségekre figyelmeztetnek”, egyikük szerint be kéne „fagyasztani” a háborút, másikuk szerint „gondolni kellene a német emberekre is”.

Ezzel együtt a brit üzleti lap cikkírója szerint hibát követne el Németország, ha tűzszünet elfogadására próbálná rábírni az ukránokat vagy üzembe helyezné az Északi Áramlat 2-t. A kormány politikai öngyilkosságot követne el, ugyanis Putyin és elborult nacionalistákból álló szűkebb környezete nem pusztán Ukrajna, hanem a Nyugat ellen indított háborút. Németország az a gyenge pont, ahol igyekszik megtörni a nyugati szövetségesek egységét. Kemény idők várnak a németekre.