Aleksandar Vučić, Szerbia államfője egy sajtótájékoztatón mintegy mellékesen elismételte korábbi állítását, miszerint Szerbia november elsejétől orosz kőolaj nélkül maradhat, de további magyarázattal nem szolgált - írja a vajdasági Szabad Magyar Szó. Nemanja Todorović Štiplija, a European Western Balkans (EWB) szerkesztője szerint az Európai Tanács orosz szankcióiról van szó.

Ez a májusi szankciós csomag része, amivel meg szeretnék nehezíteni az orosz kőolaj és kőolajszármazékok exportját. A november elsején hatályba lépő szankció bevezetése alól kivételt kért és kapott Horvátország, Bulgária, Magyarország, Csehország és Szlovákia. Az, amiről az elnök beszél, akkor vonatkozik majd Szerbiára, ha a horvát Janaf mégis az embargó mellett dönt, mert Szerbia a Janafon keresztül kapja az orosz olajat.

Nem lesz semmi baj

Petar Đukić professzor az N1-nek nyilatkozva kijelentette: a piac mindig megtalálja a módját annak, hogy kielégítse az igényeket, háborúktól, krízisektől függetlenül működik. Szerinte lesznek ugyan nehézségek a gáz-, az áram- és a szénellátásban, de a dolgok kiegyenlítődnek.

Milan Ćulibrk, a NIN főszerkesztője azon a véleményen van, hogy az államfő kijelentésének egyetlen célja a pánikkeltés volt. A NIS ma sem Oroszországból hozza be a kőolaj nagy részét, tehát a kérdés nem az, hogy lesz-e üzemanyagunk, hanem az, hogy mennyibe fog kerülni.

Željko Marković, a szerbiai Deloitte energetikai vezetője szerint az esetleges szankciók következményeit más forrásokból való beszerzésekkel lehet majd pótolni, ugyanis Szerbia jelenleg a szükségleteknek csupán a 20 százalékát fedezi orosz importból.