Oroszország vezetése nem lát lehetőséget jelenleg az Ukrajna ellen indított háború diplomáciai rendezésére és arra számít, hogy elhúzódik a konfliktus – mondta a Financial Timesnak Gennagyij Gatilov, Oroszország állandó ENSZ-nagykövete. Ez talán a lehető legrosszabb hír annak kapcsán, hogy az invázió immáron fél éve tart. A nagykövet szerint az Egyesült Államok és a NATO gyakorolt nyomást az ukrán vezetésre annak érdekében, hogy felfüggessze az áprilisban kezdődött tűzszüneti tárgyalásokat.
Jelenleg semmilyen lehetőséget nem látok a diplomáciai kapcsolatfelvételre és ahogy halad az idő, úgy válik egyre nehezebbé a háború diplomáciai megoldása – fogalmazott az ENSZ-nagykövet. Megjegyzései romba döntik azokat a várakozásokat, amelyeket az elmúlt hetek politikai erőfeszítései keltettek, miután sikerült tető alá hozni a megállapodást a két fél között a ukrajnai gabonaexport újraindításáról a fekete-tengeri kikötőkből.
Gyengült az ENSZ tekintélye
Gatilov szerint az ENSZ egészének és egyes intézményeinek tekintélyét is rombolja a háború, miután a világszervezet képtelen közvetítőként fellépni a szemben álló felek között. Az orosz diplomatáknak jelenleg semmilyen kapcsolatuk nincs nyugati kollégáikkal. Nem csupán a hivatalos párbeszéd szakadt meg, de magánemberként, informálisan sem állnak szóba egymással. Ötvenéves diplomatakarrierje során még nem tapasztalt ilyen rossz állapotokat.
Az áprilisi kétoldalú tűzszüneti tárgyalások akkor szakadtak meg, amikor kiderült, hogy az orosz csapatok Kijev térségében minden bizonnyal háborús bűncselekményeket követtek el. Moszkva tagadja az ezzel kapcsolatos vádakat. A nyugati támogatás folytatódása Ukrajnának és a tárgyalások leállása együtt azt jelenti, hogy nem tudni, meddig húzódik el a háború. Gatilov szerint a kijevi vezetés és nyugati támogatói az utolsó ukrán katonáig harcolni fognak.
Gatilov, aki 2018 előtt külügyminiszter-helyettesként szolgált az orosz kormányban, azt állítja, hogy Moszkva és Kijev nagyon közel volt a harcok felfüggesztését eredményező megállapodáshoz a török közvetítéssel folytatott áprilisi tárgyalásokon. Az ügyhöz közel álló források messze nem így emlékeznek erre.
Nem lesz Putyin-Zelenszkij találkozó
Gatilov elismételte azt az orosz álláspontot is, miszerint a nyugati országok arra használják fel a háborút, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, elszigeteljék az országot gazdaságilag és a politikailag egyaránt. Nem törődnek az ukrán emberekkel, az ukrán katonák életével.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője korábban azt mondta, hogy a háború végének feltétele az orosz csapatok kivonása a megszállt ukrán területekről, és ehhez szükség van kétoldalú tárgyalásokra is közte és orosz kollégája, Vlagyimir Putyin között. Recep Tayyip Erdogan török államfő ukrajnai útján a tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a két elnök hasonlóan vélekedik a békekötés szükségességéről, ám Oroszország ENSZ-nagykövete – bár nagyra értékeli Erdogan erőfeszítéseit – kizártnak tart egy Putyin-Zelenszkij találkozót.
Az ukrán vezetés sem látja másként
Hogy a tárgyalások elutasítása jelenleg nem egyoldalú orosz álláspont arra utal Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik legfontosabb tanácsadója megjegyzése. Podoljak részt vett öt hónapja a tűzszüneti tárgyalásokon, amikről a napokban azt mondta, hogy „az egyeztetések az Orosz Föderációval egyet jelentenek a végzetes eredménnyel mindenki számára”.
Ezzel arra célozhatott, hogy a békéhez Ukrajnának területi engedményeket kellene tennie az oroszoknak, amivel egyik fél sem lenne elégedett. Így a megállapodással elvetnék a további háborúskodás magvát.