Ahogy az orosz katonai erőket átcsoportosítják Kijev környékéről a délkelet-ukrajnai frontra, úgy válik egyre inkább világossá az ukrán vezetés, illetve a nyugati hatalmak előtt, hogy egyre jobban romlanak az esélyei annak, hogy elkerüljék Ukrajna felosztását, illetve azt, hogy állóháború alakuljon ki az országban – írja a Bloomberg. Az oroszok visszavonulása az ukrán főváros környékéről vereség, miután az ukrán hadsereg meg tudta fékezni az előrenyomulásukat, részben városi környezetben kilalakított ellenállással, részben az utánpótlási vonalaik támadásával.

Ha azonban az oroszok minden erejüket a luhanszki és a dombaszi régió elfoglalására összpontosítják, az nyílt terepen folytatott csatákat jelent. Ehhez a katonai szakértők szerint másfajta fegyverekre is szükség lesz a kézi tank- és légelhárító eszközökön túl, amire az ukránok eddig építettek. Repülő eszközök, föld-föld rakéták kellenek az ellenség feltartóztatásához és páncélozott harcjárművek a csapatok mozgatásához. Ilyen fegyvereket kért Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kormánya nevében a napokban.

A NATO képviselőivel folytatott tárgyalásai után április 7-én azt mondta, hogy várakozásaik szerint a keleti színtéren folytatandó háború a második világháború csatáira fog emlékeztetni, nagy kiterjedésű mozgásokkal, amelyekben harckocsik, ágyúk és rakétavetők ezreit vetik be. Ezzel a BBC-nek nyilatkozó katonai szakérők is egyetértenek. Inkább napokban, mint hetekben mérhető idő maradt arra, hogy a Nyugat segítséget nyújtson Ukrajnának. A gond az, hogy az említett fegyverek gyártását nem könnyű felpörgetni és nagy kérdés, hogyan jutnak el az ukrán katonákhoz a kellő időben, a kellő helyre.

Az időtényező

Az időnek kulcsszerepe van. Az a kérdés, hogy meddig tart, amíg az orosz hadsereg koncentrálja az erőit. A támadás tétje, hogy az ukrán hadsereg mekkora területet tud megőrizni a két régióból, amelyek lakossága többségében orosz ajkú. (A támadás elől igyekeznek kimenekíteni az ott élőket.) Miután ezt lejátszották a felek sok vért ontva, az oroszok régi katonai szóhasználattal beáshatják magukat, és kialakulhat egy klasszikus, mindkét fél hátországát felőrlő állóháború. Az utóbbiba az ukrán oldalon magán Ukrajnán túl részben Európa is beleértendő.

A kérdés tehát az, hogy valamilyen tűzszüneti, majd békemegállapodással be lehet-e fejezni a háborút belátható időn belül vagy évekig elhúzódik a konfliktus, mint Szíriában, ahol 2011 óta folyik a polgárháború – véli egy a Bloomberg egyik informátora, amely ismeri a NATO-ban folyó vitákat.

Távolabbi jövő

Eközben az amerikai álláspontot lényegében képmutatónak látja Noam Chomsky nyelvész professzor, radikális liberális gondolkodó, 150 könyv szerzője, aki a Truthough hírportálnak adott interjút. Szerinte az USA a "harc az utolsó katonáig" elve alapján támogatja Ukrajnát, hogy felőrölje Oroszországot. Ezért akadályozza, hogy létrejöjjön Kijev és Moszkva között egy undorító - ukrán részről súlyos biztonsági és területi engedményeket is tartalmazó - megállapodás a felek között, ami az ukránok pillanatnyi megalázása árán véget vetne a vérengzésnek. A tudós szerint a világ tapsolhatna annak, ha Törökország közvetítésével mégis csak megszületne egy ilyen megállapodás.

Szerinte hosszabb távon sem abban kellene gondolkodni, hogyan lehet minél jobban sarokba szorítani Oroszországot azzal, hogy Európa megszünteti az onnan származó energiahordozók importját, már csak azért sem mert ez a szén és az olaj esetén megoldhatónak látszik, ám a gáz esetén a nagy beruházási költségek (vezetékek, LNG-terminálok építése) sokáig tartana. Meg kellene fontolni Mihail Gorbacsov reformer orosz kommunista pártfőtitkár ötletét az Atlanti-óceántól Vlagyivosztokig tartó, katonai szervezetek nélküli biztonsági övezetről.

Ez nem áll távol az USA kezdeményezte békepartnerségi elképzeléstől, ami az 1990-es években megfigyelőként bevonta Oroszországot is a NATO tevékenységébe. Chomsky szerint ezt az együttműködést Bill Clinton elnök puskázta el azzal, hogy utat nyitott a NATO keleti bővítése előtt, megszegve a nyugati hatalmak állítólagos ígéretét arra, hogy a katonai szövetség nem terjeszkedik túl a volt szovjet térség országainak csatlakozásával a hidegháborúban elért nagyságán.

Az ukrajnai háborúról szóló cikkeinket ezen a linken olvashatja.