Alaposan feladták a leckét a bolgár választók Bojko Boriszovnak, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (Gerb) párt vezérének azzal, hogy elsőnek hozták ki az október eleji előrehozott parlamenti választásokon, ugyanis nem adtak neki elég támogatást ahhoz, hogy koalíciós partnerekkel kormányt tudjon alakítani – derül ki a Financial Times cikkéből. A Gerb a szavazatok 25 százalékát kapta míg a liberális Folytatjuk a Változást (PP) párt, élén az eddigi miniszterelnökkel, Kiril Petkovval 20 százalékkal lett a második.

A PP és más viszonylag nagyobbnak nevezhető pártok vezetői kijelentették, hogy nem hajlandók együttműködni azzal a párttal és vezetőjével, amely 2021-ben egy méretes korrupciós botrányba belebukott. Lehet, hogy a választók negyede megbocsátotta ezt nekik, de a többi szavazó nem. A testőrből politikussá vált Boriszov a bukást megelőzően tíz éven át állt Bulgária élén, így azzal kecsegtethette a választókat, hogy a stabilitást, a biztos kezet kínálja, ha ismét kezébe kaphatja a kormányrudat.

Az amerikai Harvard Egyetemen végzett Petkov élesen oroszellenes politikát folytatott, miközben a bolgár társadalom alapvetően oroszbarát. Boriszov erre reflektálva azt mondta, hogy fontosnak tartja országa euroatlanti elkötelezettségét, világos szándéka kitartani emellett, amit az orosz vezetésnek is tiszteletben kell tartania. Emellett folytatni akarja a megkezdett csatlakozási folyamatot az eurózónához, végre akarja hajtani az igazságügyi reformot, amitől a korrupció visszaszorítását várják, és szakítani akar Bulgária egyoldalú orosz gázfüggőségével.

Hét hónap jutott neki

Petkovnak csak hét hónap jutott a kormány élén, júliusban egy bizalmatlansági szavazásba bukott bele, ami valójában egy jól előkészített csapdának tűnik. Megváltoztatva korábbi elutasító véleményét Boriszov egyszer csak kijelentette, hogy pártja támogatja Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának felgyorsítását, ami nem igazán népszerű Bulgáriában. Petkov a parlament elé vitte az ügyet, mire a PP egyik koalíciós partnere kijelentette, hogy nem támogatja ebben a kormányt. Ezenfelül volt még némi költségvetési vita is, így jött a bizalmi szavazás, amin persze a Gerb képviselői már a kormány ellen szavaztak.

A bolgár társadalom türelme fogyóban lehet, legalábbis erre utal a radikális jobboldali pártok megerősödése. Bejutott a parlamentbe a választás előtt néhány hónappal alapított Bulgária Felemelkedése párt és egy évvel ezelőtti eredményét megduplázva tíz százalékot ért el a Felemelkedés párt. Mindkettőt Nyugat-ellenesnek és oroszbarátnak tartják.

Kéne egy kormány

A bolgárok azt várják a pártoktól, hogy kompromisszumot kötnek. Egy kormányzóképes kormány akarnak látni az ország élén, de ez nem lesz könnyű – magyarázta a belpolitikai helyzetet Boriana Dimitrova az Alpha Research közvélemény-kutató cég igazgatója. Ha ez nem jön össze, akkor Rumen Radev államfő ügyvezető kormányokkal folytathatja az ország irányítását, egy újabb előrehozott választással a láthatáron.

A politikai instabilitás azonban tovább gyengíti az EU legszegényebb országának gazdaságát és halogatja az euró bevezetését, amit 2024-re terveznek. Radev, aki katonai parancsnok volt, mielőtt államfővé választották korábban kereste e lehetőséget, hogy közelebb navigálja Bulgáriát Oroszországhoz. Szorgalmazta a gázszállításokról folyó tárgyalások felújítását és bírálta az Ukrajna ellen indított háború nyomán bevezetett EU-s szankciókat Moszkvával szemben.

Dimitar Bechev, a birt Oxford School of Global and Area Studies kutatóintézet kutatója zsákutcának látja azt a helyzetet, amibe Bulgária került. Szerinte egy a Gerb és a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (MRF) párt vezette szakértői kormány állhatna az ország élére, de ez rövid életű lenne. (Ez érdekes ötlet, mert a két pártnak együtt lenne nagyjából 40 százalékos támogatottsága a parlamentben.) Mások úgy látják, nem jöhet ki a parlamenti matek, ezért jöhet a következő előrehozott választás.