A képviselő a testület és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán megtartott harmadik találkozóját követően beszélt erről. A munkacsoporthoz egyébként több mint 900 módosító javaslat érkezett be.

A találkozón Putyin egyebek között támogatásáról biztosította, hogy az alaptörvény az oroszt az államalkotó nép nyelveként rögzítse, és egyben szavatolja az ország etnokulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzését. Ismételten egyetértett azzal, hogy az alkotmány tiltsa meg az orosz területek elidegenítését, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell találni azt a megfelelő formulát, amely nem akadályozná a jövőben a külügyminisztériumot a határkijelölésben.

Támogatta azokat az elképzeléseket, amelyek értelmében az alkotmánynak ki kell mondania: megengedhetetlen az ország történelmének meghamisítása. Az alaptörvénynek emellett egyebek között szavatolnia kell a személyi biztonságot az információs technológia alkalmazásakor, támogatnia kell az üzleti vállalkozást, szavatolnia kell az egészségügyi segítségnyújtás elérhetőségét. Putyin egyetértett azzal is, hogy az államfőnek és a többi vezető tisztségviselőnek ne lehessen külföldön bankszámlája, és hogy az alkotmánybíróság mérlegelhesse a nemzetközi intézmények határozatainak végrehajthatóságát.

Nagy visszhangot keltett szerdán Oroszországban, hogy Vlagyiszlav Szurkov, az orosz elnök múlt héten elbocsátott tanácsadója, akit a sajtó a Kreml "szürke eminenciásaként" emlegetett, a távozását követő első interjújában azt mondta, hogy Putyin ismét versenybe szállhat majd az elnöki címért, mert az alkotmánymódosítás pontosítja az államfő hatásköreit, aminek következtében "ez egy másik elnökségi rendszer lesz".

Szurkov az Aktualnije Kommentarii című portálon közölt nyilatkozatában azt fejtegette az őt kérdező Alekszej Csesznokov politológusnak, hogy az elnökség új intézményére nem terjeszthetők ki a jelenlegi elnökségre vonatkozó korlátozások, vagyis az elnöki ciklusok számolását elölről kell kezdeni.

"Mindenesetre ha a hatóságok ráállnak az új számlálásra, akkor erősen vétkeznek majd a jogtisztaság ellen" - hangoztatta.

Az Interfax hírügynökség szerint korábban, február 11-én Alekszej Venyegyiktov, az Eho Moszkvi független hangvételű rádióadó főszerkesztője közölte, hogy az alkotmánymódosítási csoportban felmerült a korábbi elnöki mandátumok lenullázásának jogi lehetősége. Ezt Krasenyinnyikov, a testület társelnöke cáfolta, azt állítva, hogy az elnöki megbízatás határidejére vonatkozó módosításokon nem azok törlését kell érteni.

Andrej Klisasz szenátor, az alkotmánymódosító munkacsoport másik társelnöke szerdán a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva szintén azt mondta, hogy a módosított alaptörvény szövegében nem lesz szó a letöltött elnöki időszakok eltörléséről, és spekulációnak minősítette Szurkov szavait.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán azt hangsúlyozta, hogy Szurkov az interjúban magánvéleményének adott hangot, és a volt tanácsadó nem alkalmazottja sem az elnöki hivatalnak, sem más intézménynek.

Putyin elnöki megbízatása a jelenleg érvényes alkotmányos előírások szerint 2024-ben jár le, és nem is jelöltetheti magát újra. Az orosz elnök által január 15-én előterjesztett, eredetileg az alaptörvény 22 cikkét érintő módosítási csomag az orosz alkotmány prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz.

Megfigyelők szerint a változtatások lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy a hivatalban lévő államfő valamilyen formában hatalmon maradhasson.