A Világbank vezető közgazdásza, Carmen Reinhart csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és szövetségese, Fehéroroszország "nagyon közel" van a fizetésképtelenséghez. Ugyanezen az állásponton van az összes nagy hitelminősítő, a Fitch, a Moody's és az Standard and Poor's. Meglepő lenne, ha az orosz állam kifizetné a jövőben az államkötvények után utalandó hozamokat, de ez jövő szerdán dől el: egy 117 millió dollárnyi (40,7 milliárd forintnyi) amerikai dollárban denominált adósság jár le.

Bár Oroszországnak viszonylag alacsony az adósságállománya, és pénzügyi rendszere kevésbé integrált a világ többi részével, mint más országoké, egyes elemzők arra figyelmeztetnek, hogy egy közelgő orosz adósságtörlesztés nem teljesítésének beláthatatlan következményei lehetnek. Ezekkel pedig érdemes számolni: a törlesztésre több okból is kicsi az esély: egyrészt az orosz államadósság finanszírozását már megtiltják a nyugati szereplőknek a szankciók, másrészt Vlagyimir Putyin elnök aláírt egy rendeletet, mely szerint az orosz cégek és piaci szereplők a devizakötelezettségeiket csak rubelben fizethetik ki, harmadrészt Moszkvának már teljesen mindegy, hogy milyen besorolást kap, ha nem vonzhat be tőkét a legnagyobb bankoktól és befektetőktől a szankciók miatt.

Kapcsolódó

Jöhet a nem teljesítés, de ez a legkisebb gond

A Bank of Canada és a Bank of England, amelyek a globális államcsődök nyomon követésével foglalkoznak, a nem teljesítő államadósság teljes értékét világszerte 443,2 milliárd dollárra becsülik 2020-ban, ami a világ államadósságának mintegy 0,5 százalékát teszi ki. Ez most mintegy 40 milliárdnyi orosz bebukó kötelezettséggel egészülhet ki. 

Oroszország már korábban is volt fizetésképtelen, többek között az 1917-es forradalom idején és 1998-ban, amikor a Szovjetunió összeomlása után az ország gazdasága gyenge maradt, és a csecsenföldi háború költségei miatt nem tudott lépést tartani az adósságfizetéssel. Moszkva azonban még akkor is tartotta a dollárfizetéseket. Az 1998-as rubelválságként emlegetett bedőlés súlyos károkat okozott a szomszédos gazdaságoknak - köztük Magyarországnak -, és erős hullámokat vert a globális pénzügyi rendszerben is, Még az amerikai Long-Term Capital Management fedezeti alap is hatalmas veszteségeket könyvelt el.

A helyzet most felületesen nézve nem ennyire drámai: Oroszország az elmúlt években megerősítette pénzügyi helyzetét a Krím 2014-es annektálása után bevezetett nyugati szankciókra válaszul, a kormány költségvetési többletet termelt, és csökkentette az amerikai dollártól való függőségét. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) adatai szerint Oroszország külső kötelezettségei - a kormány, a vállalatok és a háztartások hitelezőknek való tartozása - a 2014-es mintegy 733 milliárd dollárról mintegy 480 milliárd dollárra csökkentek. Ebből 135 milliárd dollárt egy éven belül kell kifizetni a hitelezőknek.

Maga a kormányzat tartozása azonban viszonylag csekély. Az államnak mintegy 40 milliárd dollárnyi (17-19 ezer milliárd forintnyi), dollárban és euróban denominált devizakötvénye van - ez a gazdaság méretéhez és több hasonló országhoz képest is elenyésző. A tengerentúli befektetők 28 milliárd dollárnyi rubelben denominált orosz adósságot is tartanak.

Az orosz vállalatok esetében azonban nagyobb a probléma nagysága, hiszen nagyjából 100 milliárd dollárnyi nemzetközi kötvényük van forgalomban.

Az orosz adósságok befektetői közé tartoznak a kockázatos fogadásokat előszeretettel vállaló fedezeti alapok és a nagy globális vagyonkezelők. A Financial Times szerint az amerikai Pimco alapkezelő, a világ egyik legnagyobb kötvénypiaci befektetője 1,5 milliárd dolláros pozíciót halmozott fel orosz államadósságban. De sok nagybank is: a BNP Paribas 1,3 milliárd euró, a Société Générale - az Oroszországnak leginkább kitett francia bank - 18,6 milliárd euró, a Crédit Agricole 6,7 milliárd euró, a Citigroup 13,6 milliárd dollár kitettséggel bír Oroszországban.

Még egy hónap a bedőlés

Oroszországnak március 16-án két kamatszelvény után kellene rendszeres hozamot kifizetnie. Ugyanakkor 30 napos türelmi idő áll rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy a fizetésképtelenség hivatalosan csak áprilisban következne be.

Az orosz pénzügyminisztérium közölte, hogy az államadósságokat teljes mértékben és időben fogja kifizetni. Putyin azonban azt mondta, hogy az orosz szervezetek "ellenséges tevékenységet folytató országok" lakosai számára az orosz központi bank által meghatározott árfolyamon beárazott rubelben fizethetik ki devizaadósságaikat.

Bár Oroszországnak lett volna elegendő devizája az adósságfizetések fedezésére, mivel 630 milliárd dollárnyi tartalékot halmozott fel, az USA, az Egyesült Királyság és az EU a központi bankja eszközeinek befagyasztása miatt ennek az összegnek a nagy része hozzáférhetetlenné vált.

A megoldást viszont épp a befagyasztott orosz vagyon jelentheti: ugyan ettől lesz fizetésképtelen Oroszország, de pont ezeket az eszközöket kaphatják majd meg a hitelezők egyes elemzők szerint. A Morgan Stanley úgy véli, hogy az április közepén bedőlő moszkvai adósságtörlesztést ez oldhatja meg.

Mit is jelent ez az oroszoknak?

Az adósságcsődök miatt a jövőben nehezebb és drágább lesz hitelt felvenni, mivel a reputációnak ártanak. Oroszország azonban az ukrajnai invázió után már így is elszigetelődött a globális színtéren. A nyugati kormányok azt is megakadályozták, hogy az orosz állam új pénzt vegyen fel a tőkepiacokon, többek között Londonban és New Yorkban - írja magyarázó cikkében a Guardian.

Az IIF szerint a finanszírozás költségeit megdrágító szankciók valószínűleg a kormány pénzügyi helyzetét fogják sújtani, ami Moszkvát kiadáscsökkentésre vagy adóemelésre kényszerítheti.

Az orosz pénzügyi rendszer elleni támadás célja, hogy gazdasági fájdalmat okozzon az országon belül, bár közvetett hatása lehet a szélesebb globális bankrendszerre is. Például az erős orosz kereskedelmi kapcsolatokkal bíró országok - köztük Magyarország - finanszírozásán is ronthat, ha Moszkva nem fizet.

Számos közgazdász, köztük Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója szerint azonban Oroszország pénzügyi kapcsolatai a világ többi részével csekélyek, és nem jelentenek kockázatot. 

Vagyis a kezdeti zavarok után be tud állni egy a szovjet korszakhoz hasonló rendszer, amikor egy kötött piacon tud kereskedni majd Moszkva. A külföldi tőkebevonzás lelassul, valamint ha találnak is szövetségeseket, akkor ők a teljes piachoz hozzáférve erős alkupozícióban lesznek: az orosz olaj és földgáz helyett más forrást is találhatnak, tehát lefelé alkudoznak majd.

Az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos folyamatos tudósításunkat itt olvashatja.