Az orosz szavazók öt hónappal ezelőtt adtak negyedszer is felhatalmazást Vlagyimir Putyinnak országuk vezetésére olyan többséggel, amilyet a Szovjetunió összeomlása óta nem látott a világ - emlékeztet Kathrin Hille a Financial Times publicistája. Ha ez azt jelentette, hogy nagyon elégedettek államfőjük tevékenységével, akkor ma úgy tűnik, megváltozott a véleményük.

Az elmúlt hetekben több olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott, amely arra utal, hogy az oroszoknak immáron nincs kedvük ahhoz, hogy utálják a Nyugatot, úgy gondolják, hogy rossz irányba mennek a dolgok az országban és készek arra is, hogy elégedetlenségüknek demonstrációkon adjanak hangot.

Kapcsolódó

Aggódhat

Ha ez a tendencia tartósnak bizonyul, akkor Putyinnak minden oka meglesz arra, hogy aggódjon. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az emberek immáron visszautasítják mindazt, ami előző, harmadik elnöki ciklusát jellemezte. Azt, hogy az oroszok helyezzék a patriotizmust az anyagi érdekeik elé, hogy országukat tartsák ostromlott várnak, hogy visszautasítsák a nyugati értékeket és ócsárolják azokat, akik nem értenek ezzel egyet.

A független Levada intézet július közepén készült felmérése szerint többen vélekednek pozitívan az USA-ról, mint negatívan. Ez először fordul elő 2013 decembere óta, azaz azóta, hogy Moszkva és a Nyugat összeakasztotta bajuszát az ukrajnai belpolitikai válság miatt és Oroszország 2014 februárjában bekebelezte a Krím félszigetet. Ez a hangulatváltozás hirtelen történt: májusban még csupán 21 százalék volt az USA-t pozitívan látók aránya, ami két hónap alatt 43 százalékra ugrott.

Európa is tetszik

Ugyanez a helyzet az Európai Unióval. Az EU-t negatívan megítélők aránya két hónap alatt 55 százalékról 38 százalékra zuhant. Mindehhez hozzájárulhatott az oroszországi focivébé is, amelyre a világ minden tájáról érkeztek a szurkolók, élőben megmutatva, hogy nem azok a gonosz emberek, akikről a Kreml propagandája beszél.

Eközben Moszkva jelezte, hogy javítaná a viszonyát a Nyugattal, ám ez nem lesz könnyű, miután az ottani országok közvéleményét szembe fordítja Oroszországgal az ukrajnai és szíriai katonai beavatkozás, illetve az orosz kísérletek a nyugati demokráciák aláásására. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt lehetne helyre állítani Moszkva és Washington viszonyát, a Kreml egyik volt tanácsadója azt válaszolta: egy évszázad alatt.

Lehet, hogy hamarabb

Lehet azonban, hogy tévedett. Legalábbis néhány további közvélemény-kutatás erre utal. Az említett 2014-es kritikus év óta először jött ki az az eredmény, hogy az oroszok kevesebb mint fele szerint mennek jó irányba a dolgok az országban. És a tiltakozásoktól idegenkedő emberek hirtelen nyitottabbá váltak az ilyen típusú véleménynyilvánításra.

A Levadának nyilatkozva 41 százalékuk mondta azt, hogy fontolgatja a demonstrációt gazdasági okok miatt, és 28 százalékuk venne részt ilyen tüntetésen. Négy hónappal ezelőtt még csupán 17, illetve 8 százalék volt ez az arány.

Itt a pillanat

Az elégedetlenséget a nyugdíjkorhatár felemelésének terve erősítette fel. Emiatt több ezren tiltakoztak júliusban. Összességében három hónap alatt négyszeresére, 23 százalékra nőtt azok aránya, kik készek részt venni politikai tüntetéseken.

Szociológusok régen mondják, hogy újrakezdődhetnek a 2012-es tüntetések, ha az orosz középosztály létbiztonsága javul, s így megteheti, hogy hosszabb távra is gondolkodjon. Könnyen lehet, hogy most jött el ez a pillanat. Putyin népszerűségi indexe (oh, jaj, hogy lehet ez) 2013 óta nem látott mélységben van: az oroszok majdnem harmada szerint ideje lenne távoznia a hatalomból.

A fotó forrása: Vasily Maximov/AFP