Oroszország elmúlt bő egy évszázada a katasztrófák sorozatáról szól – némi sikerrel színezve, leginkább a űrkutatásban –, és a szakértők arra számítanak, hogy az Ukrajna ellen indított háború nyomán bevezetett nyugati szankciók előbb-utóbb hasonló eredménnyel járhatnak. Hogy teljesül-e ez a várakozás, és ha igen, mikor, annak kalkulálását alaposan megnehezíti, hogy teljesen leállt a hivatalos orosz adatszolgáltatás - derül ki GIS geopolitikai portál cikkéből.

Megszűnt a kereskedelmi adatok, az exporttal, az importtal és a tőkemozgásokkal kapcsolatos számok nyilvánosságra hozatala. A jegybank nem közöl semmit az ország valutatartalékairól és lehetővé tették a vállalatoknak is, hogy bizalmasan kezeljék a róluk szóló információkat 2022 végéig. A hivatalos álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy elkerüljék a spekulációkat, ellentmondásokat és védjék a vállalatokat a szankciók hatásaitól. Szakértők szerint egyszerűbb a helyzet: el akarják kerülni, hogy kiderüljön, milyen káros hatást érnek el a nyugati korlátozások.

Hivatalos adatok

A Roszstat szerint 2022 első félévében az orosz ipar teljesítménye a tavalyi hasonló időszak teljesítményének 98,2 százaléka volt. A közlekedés 5,8 százalékkal, a kereskedelem 10 százalékkal zsugorodott, az infláció 15,9 százalék volt. A lakosság reáljövedelme 0,8 százalékkal csökkent. Számottevő visszaesést az importált alkatrészeket felhasználó vállalatok szenvedtek el.

Ez nem mutat éppen katasztrófát – nem véletlen, hogy egyes orosz tisztviselők „negatív növekedésként” értékelik a helyzetet. Ők nyilván arra koncentrálnak, hogy az orosz energiahordozó-export (szén, olaj, gáz) némi áprilisi visszaesés után május-júniusban ismét növekedett - a magas áraknak köszönhetően értékben mindenképpen. Ehhez hozzájárult, hogy az orosz szén EU-s exporttilalma csak augusztus elején lépett életbe, az olajé csak decemberben fog, a gázra pedig nincs korlátozás egyelőre (az európai földgázexportot Moszkva fogta vissza). (Közben kiderült: már az augusztusi költségvetési számokon nyomott hagyott az uniós korlátozás, jelentősen visszaesett az oroszok gáz- és olajexportból származó bevétele - a szerk.)

Támogató tényezők

Az orosz gazdaság visszaesését viszonylag sok minden fékezi. Az első, hogy a hatékony orosz propagandának köszönhetően a lakosság többségének nem roggyant meg a gazdaságba vetett bizalma. Még az utolsó független közvélemény-kutató intézet, a Levada Center is azt mérte, hogy az emberek 68 százaléka optimistán tekint a jövőbe, Vlagyimir Putyin teljesítményével pedig 83 százalékuk elégedett. (Persze a válaszok egy része rejtőzködő elégedetlenséget takarhat, miután a putyini rezsim egyre inkább elnyomó, jobb nem kockáztatni, hogy kiderüljön, ha valakinek nem tetszik a rendszer. (Sőt, az elmúlt napokban az orosz közvélemény is értesülhetett a sikeres észak-kelet ukrajnai ukrán ellentámadásról - a szerk.)

A szankciók hatását fékező további tényező, hogy egyes külkereskedelmi relációk jól teljesítenek. Például a Törökországba irányuló orosz kivitel júniusban 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit és másfélszeresére nőtt májushoz képest. India május 27. és június 15. között hatszor annyi szenet és 31 százalékkal több olajat importált Oroszországtól, mint 2021 hasonló időszakában. Az orosz exportőrök elfogadtak indiai rúpiát és az Egyesült Arab Emírségek dirhamját is.

Emellett nem hatástalan az úgynevezett párhuzamos import sem, az a fajta behozatal, amikor a nyugati exportőr engedélye nélkül, kerülőúton viszik be a termékeit Oroszországba. Ennek értéke az év végéig elérheti a 16 milliárd dollárt.

Hasonló becslések

Az orosz gazdasági minisztérium becslése szerint idén 4,2, jövőre 2,7 százalékkal zsugorodhat az orosz GDP, majd 2024-ben már 3,7 százalékkal növekedhet. A Nemzetközi Valutalap sem vár ennél sokkal rosszabbat: 2022-re hat-, 2023-ra 3,5 százalékos zsugorodást jósol. A második negyedéves GDP-adatok jobbak lettek, mint amit a szakértők korábban vártak. Az energiaexport jobban teljesített annál, amit jósoltak.

Az IMF megjegyzi, hogy a belső kereslet stabil maradt, köszönhetően annak, hogy a szankciók hatását főként a belső pénzügyi szektorra lokalizálták. Emellett a munkaerőpiac is erősebben alakult a vártnál.

Következésképpen a szakértők immáron biztosak benne, hogy ha az orosz gazdaság össze is omlik, az nem idén vagy jövőre következik be. Ezzel szemben várhatóan folytatódik a „negatív növekedés”. Ez érinteni fogja a gazdaság minden ágazatát, beleértve a nyersanyag- és energiahordozó-bányászatot is. A gazdaság megingásához a külföldi befektetések elhúzódó elmaradása és az új technológiák hiánya vezethet el.