Vasárnap reggel még mindig az ukrán hadsereg kezén maradt Kijev, a legtöbb front mind keleten, mind délen befagyott, az orosz csapatok nem tudtak áttörni az invázió csütörtöki kezdete óta. Egyelőre tűzharcok dúlnak Harkovban, az ország második legnagyobb városában, azonban szombaton hasonló helyzet alakult ki Melitopolban, ahol végül az ukrán védelmi erők megőrizték stratégiai pozícióikat.

Az ukrán hadsereg ellenállása meglepte a nyugati hírszerzőket is: az Egyesült Államok háború előtti elemzéseiben azt tartotta a legvalószínűbb, hogy 48 óra alatt eleshet Kijev, valamint további 72 óra alatt akár az egész országot megszállhatják az orosz csapatok. Vlagyimir Putyin orosz elnök is azt ígérte, hogy 48-96 órán belül meghódíthatják az országot.

Észtország védelmi erőinek korábbi vezetője, Riho Terras vasárnap azt állította, hogy Putyin háborúja nem a tervek szerint halad, mert Oroszországnak gyorsan fogy a pénze és a fegyvere, és kénytelen lesz tárgyalásokat kezdeni Volodimir Zelenszkij kormányával, ha Kijev 10 napig feltartja az oroszokat. Terras arról is beszélt, hogy az orosz államfő még egy múlt heti találkozón egy bunkerben az Urál-hegységben az ország oligarcháinak és más vezetőinek azt állította, hogy szerinte a háború "könnyű" lesz, és "egy-négy nap alatt mindent elintéznek". 

"Az oroszokat sokkolta az a heves ellenállás, amellyel találkoztak" - írta Terras közzé téve néhány korábbi hírszerzési jelentést. Azt állította, hogy az információik szerint az oroszoknak már nincs stratégiájuk a hevesen ellenálló Ukrajna elfoglalására, és kijelentette, hogy az egész inváziós terv arra épült, hogy "pánikot keltsenek a civilek és a fegyveres erők körében, és menekülésre kényszerítsék Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt". Zelenszkij viszont nem ment el, folyamatosan lelkesíti katonáit, valamint bírálja a Nyugatot a késlekedések miatt, támadja Putyint az agresszió miatt. 

Bár az erőviszonyok még mindig Ukrajna ellen szólnak a háborúban, mivel az orosz hadsereg gyakorlatilag végtelen mennyiségű emberanyaggal és hadi felszereléssel rendelkezik, az ukrán védelmi erők egyelőre hatékonyan tudják megállítani vagy lassítani az oroszokat. Közben pedig nyugati államok - az Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, Lengyelország - folyamatosan jelentik be, hogy utánpótlást küldenek a hadseregüknek.

Putyin háborúja már nyerhetetlen, vagy mindig is az volt

A brit MI6 titkos hírszerző szolgálat vezetője is azon az állásponton van már, hogy szerinte Oroszország ukrajnai háborúja "nyerhetetlennek" bizonyul, mert Vlagyimir Putyin elnök soha nem fog politikai győzelmet aratni az ország népe felett. Richard Moore, azt írta egy jelentés és hírszerzési elemzés alapján, hogy az orosz erők végül kudarcot fognak vallani Ukrajnában, mert alábecsülték az ország katonai erejét és heves elszántságát.

Lawrence Freedman, a londoni King's College hadtudományi professzor emeritusa pedig úgy látja, Moszkva számára a győzelem nem lehetséges. Egy sikeres invázió, amely megdönti Ukrajna kormányát nem elég, hanem az ukrán nép megnyerésével lehetne csak győzelmet hirdetni - írja a Daily Mail az összefoglalójában.

Ehhez szerinte Oroszországnak nincs ereje. Még ha a kormány elveszíti is az ellenőrzést a főváros felett, és menekülni kényszerül, és az ukrán erők parancsnoki rendszere kezd összeomlani, az nem jelenti azt, hogy Oroszország megnyerte a háborút.

Moore jelentése akkor jelent meg, amikor más nyugati hírszerzési források is sorra azt állították, hogy Putyin háborúja Ukrajna ellen nem a terv szerint halad a Kreml "túlzott magabiztossága", a rossz taktikai tervezés és a nemzetük túléléséért küzdő bátor ukránok heves ellenállása miatt. A lakosságot és a hadsereget motiválják a védekezés sikerei, szombaton például körbe járta az internetet egy hiteles videó, amelyen egy megsemmisült orosz konvojt Z-jelzés volt látható. Az ország déli részén lévő Herszon közelében rögzített felvétel a harcok harmadik napján készült, miután az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt tartotta Kijevet, és ismét sikeresen visszaverte a főváros elleni orosz előrenyomulást.

A megsemmisült konvojról készült videón kívül egy másik videó állítólag egy 20 járműből álló orosz katonai oszlop megsemmisítését mutatta Harkovnál, ahol jelenleg könnyű orosz harcjárművek és gyalogosok egységek harcolnak az utcákon az ukrán védelmi erőkkel.

A kijevi védelmi minisztérium az orosz veszteségeket pénteken mintegy 2800 katonára, 80 harckocsira, 516 páncélozott járműre, valamint 10 repülőgépre és hét helikopterre becsülte. Szombaton - az állami Ukrinform kellő kritikával kezelendő jelentése szerint - már bőven átlépte az 5000 főt az orosz áldozatok száma.

Még keményebb orosz támadás jöhet, de fogy a pénz

Az orosz hadsereg most azt a parancsot kapta, hogy "minden irányból" terjessze ki előrenyomulását, és a kijevi lakosok szombaton arra készültek, hogy egy újabb éjszakát a föld alatt kell tölteniük, mivel az orosz csapatok közeledtek a fővároshoz, és a külvárosokból tűzharcokról számoltak be. Reggelre azonban még mindig ukrán kézen maradt Kijev.

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azonban azt állította, hogy Oroszország nagyobb ellenállásba ütközik ukrajnai inváziója során, mint amire Moszkva számított, és úgy tűnik, hogy vesztett a lendületéből. 

Most viszont már a költségekre is figyelnie kell az orosz hadseregnek és Vlagyimir Putyinnak: ukrán hírszerzési források szerint az orosz gazdaságnak naponta mintegy 15 milliárd angol fontba, vagyis 6515 milliárd forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy a Kreml szombatig mintegy 45 milliárd fontot (19 542 milliárd forintot) költött az Ukrajna elleni harcra.

A Twitteren a már említett Terras azt állította, hogy Oroszország kénytelen lesz tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával, ha Kijev 10 napig képes feltartóztatni a Kreml előrenyomulását, addigra Oroszország mintegy 150 milliárd fontot, vagyis 65 000 milliárd forintot égethet el a háborúra. Ez óriási összeg: a Terras szerint 10 napra vetített háborús költség a komplett magyar GDP majdnem másfélszerese, másként: egy-egy magyar lakosra vetítve 660 ezer forintnak felelne meg.

Jókora csapás lehet a SWIFT-szankció

Bár széles körben úgy vélik, hogy az orosz diktátor számításaiba beleszámította a nyugati szankciókat, az orosz bankrendszert sújtó büntetőintézkedések együttes hatása továbbnövelheti az ország gazdaságát ért veszteségeket. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán, Kanada, Ausztrália és az Európai Unió a hét elején újabb szankciókat hozott Moszkva ellen a büntetőintézkedéseken felül, köztük Németországnak az Oroszországból érkező gázvezeték leállítására irányuló lépését.

Később az orosz pénzügyi rendszer 70 százaléka ellen büntetőintézkedéseket hoztak, majd most azt tervezik, hogy kizárják Moszkvát a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből. Utóbbi lépés egymaga az orosz GDP-növekedés 5-7,5 százalékát törölheti el, de az ország külkereskedelmét is a harmadára vághatja vissza.

Az Ukrajnával kapcsolatos legfontosabb híreket ezen a linken olvashatja.