A két gyermeket nevelő, 46 éves Natalja Kljujeva 20 éves értékesítői tapasztalata ellenére február közepe óta hiába keres munkát Moszkvában. Mint mondja, megrémíti, hogy nincs kereslet a szakértelmére, a nyugati cégek felszívódtak, a hazaiak lefagytak, így ahelyett, hogy pénzt keresne otthon levest főzöget, miközben a gyerekek eltartása mellett hiteleket kellene törlesztenie és be kéne fejezni a megkezdett lakásfelújítást. A megváltozott munkaerőpiacot tükröző eset mutatja, mire vezet Vlagyimir Putyin háborúja Ukrajna ellen hosszabb távon – írja a Financial Times.

Miután Oroszországban a munkaerő nagy hányadát állami vállalatok foglalkoztatják, továbbá a jelentős energiahordozó-bevételek lehetővé tették a minimálbér és a nyugdíjak emelését, illetve a cégek támogatást kaphatnak ahhoz, hogy elbocsátás helyett kényszerszabadságra küldjék embereiket, a munkanélküliség alacsony, mindössze négyszázalékos maradt. Nem tértek vissza a pandémia idején látott nagy visszaesések a foglalkoztatásban. Az éves infláció ugyan áprilisban közel 18 százalékos értékkel két évtizedes csúcsot döntött, ám azóta lassulni kezdett.

Az árak ugyan nőttek az élelmiszerboltokban, de ezen túl nem sok minden változott. Ha valaki nem néz tévét, az akár azt is hiheti, hogy semmi rendkívüli nem történt február vége, a háború kezdete óta – mondja Tatjana Mihailova moszkvai közgazdász professzor, aki ezt a helyzetet abszurdnak tartja. Ezzel együtt azért vannak jelei annak hogy mégis csak jelentős változások kezdődtek a felszín alatt.

Állásajánlatok

Az egyik az üres állások számának csökkenése. A munkanélküliség ugyan stabil maradt, ám a legfontosabb internetes álláshirdetési platformokon áprilisban majdnem harmadával kevesebb pozíciót hirdettek, mint a háborút megelőző időszakban. A hirdetési, a marketing, a PR, az emberi erőforrások, a menedzsment és a banki területen 40-45 százalékkal kevesebb embert kerestek a vállalatok, mint nem sokkal korábban.

És a közgazdászok szerint lesz ez még rosszabb is. Erre a kényszerszabadságon lévők számának növekedéséből következtetnek. Míg március elején 44 ezren voltak ebben a helyzetben, május közepén már 138 ezren – derül ki a hivatalos adatokból. Emellett emelkedett azok száma is, kiket részmunkaidőben foglalkoztatnak.

Kihalt üzletek

A változások látványosabbak Moszkva bevásárlóutcáin és bevásárlóközpontjaiban. Az utóbbiak eladóterének negyven százalékát külföldi márkák foglalták el – derül ki piackutatási adatokból, ám ezek boltjainak túlnyomó része bezárt, miután tulajdonosuk kivonult az orosz piacról. A bevásárlóközpontok boltjainak 15-20 zárva van – derül ki a Knight Frank ingatlan-tanácsadó cég oroszországi érdekeltségének adataiból.

A vidékről érkező megdöbbentőnek látja a helyzetet. Mara Kanakina Volgográdban élő sztájlisztot sokkolta a látvány, amikor a napokban Moszkvába érkezett. A főváros bevásárlóutcáin szinte mindent boltot zárva talált. Független vállalkozóként komoly gondot okoz neki a munkájához szükséges eszközök beszerzése. Mint mondja, időbe telik és pénzbe kerül új beszerzési forrásokat kiépíteni Georgián (Grúzián), Kazahsztánon vagy más országokon keresztül.

A kínálat átalakulása átszabja az orosz középosztály fogyasztását is, például 2021-ben az üzletekben eladott bor 40 százaléka (371 millió liter) külföldről származott, ám azok a polcok, amelyekről ezeket levették jelenleg üresek – mondja Mihailova. Miután a nagy mobiltelefoncégek, így a Samsung vagy az Apple kivonult az orosz piacról, a régi, kőkorszakinak látszó készülékek értékesítése ugrott meg - a GS Group tanácsadó cég adatai szerint az első negyedévben éves összehasonlításban 43 százalékkal.

Nincsenek adatok

Hogy pontosan mennyivel esett az import, azt nehéz megmondani, mert az orosz hatóságok megszüntették az ezzel kapcsolatos hivatalos adatközlést. Oroszország húsz legnagyobb kereskedelmi partnerének adatai alapján az IIF nemzetközi pénzügy szervezet úgy becsli, hogy áprilisban 50 százalékkal maradhatott el a 2021-es áprilisi szinttől. A moszkvai pénzügyminisztérium adatai szerint az áfabevételek 54 százalékkal voltak alacsonyabbak áprilisban az egy évvel korábbinál.

Az elhalasztható költések visszaesése meg fog látszani a nyári üdülési szezonon. A SuperJob álláskereső portál felmérésében az oroszok 35 százaléka mondta azt, hogy idén nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen, szemben az egy évvel korábbi 30 százalékos aránnyal.