A február 3-8-i gyakorlatokat 240 kilométerre (150 mérföldre) Írország délnyugati részétől - nemzetközi vizeken, de Írország kizárólagos gazdasági övezetén belül - tartották volna. Végül az orosz fél megenyhül, bejelentette, hogy nem hajtanak végre harcászati manővert a térségben - közölte az ABC News.

"Ez nem a katonai aktivitás és a feszültség fokozásának ideje az Ukrajnával és Ukrajnában történtek összefüggésében. Az a tény, hogy ezt az EU nyugati határain, ha úgy tetszik, az ír partoknál választják, véleményünk szerint egyszerűen nem üdvözlendő" - mondta Simon Coveney ír külügyminiszter a héten, amikor a hadgyakorlatok ellen tiltakozott

Oroszország írországi nagykövetsége szombaton a Facebookon közzétette Jurij Filatov nagykövet levelét, amelyben azt írta, hogy a gyakorlatokat az ír gazdasági övezeten kívülre helyezik át "azzal a céllal, hogy ne akadályozzák a halászati tevékenységet".

Az oroszok szakértők szerint azért is választhatták az Ír-tengert a hadgyakorlat helyszínéül, mert Dublin mindezidáig nem csatlakozott a NATO-hoz, viszont a két fél kapcsolata egyre szorosabb. 

Írország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete között 1999 óta van hivatalos kapcsolat, amikor az ír vezetés a NATO Partnerség a Békéért (PfP) program tagjaként csatlakozott a NATO Euroatlanti Partnerségi Tanácsához (EAPC). Írország a katonai semlegesség hagyományos politikája miatt egyébként mindeddig nem törekedett arra, hogy teljes jogú NATO-tagként csatlakozzon.

Ritka enyhülés a Kreml részéről

A döntés ritka engedmény volt az Oroszország által az ukrán határ közelében felállított, becslések szerint 100-150 ezer fős csapatösszevonás miatti feszültségek eszkalálódása közepette, valamint azon követelései mellett, hogy a NATO ígérje meg, hogy soha nem engedi Ukrajnát csatlakozni a szövetséghez, állítsa le a NATO-fegyverek telepítését az orosz határok közelében, és vonja vissza erőit Kelet-Európából.

Az Egyesült Államok és a NATO ezen a héten hivatalosan elutasította ezeket a követeléseket, bár Washington felvázolta azokat a területeket, ahol lehetségesek a tárgyalások, reményt adva arra, hogy lehet mód a háború elkerülésére. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem nyilatkozott nyilvánosan a nyugati válaszlevélre. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint kevés esély van a megállapodásra, bár ő is azt mondja, hogy Oroszország nem akar háborút.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter pénteken azt mondta, hogy Putyin haderejének bármely részét felhasználhatja ukrán városok és "jelentős területek" elfoglalására, illetve "kényszerítő cselekmények vagy provokatív politikai cselekmények" végrehajtására, például Ukrajnán belüli szakadár területek elismerésére. Ez azért is fontos, mert Kelet-Ukrajnában két terület 2014 óta az Oroszország által támogatott lázadók ellenőrzése alatt áll.

A félelemnek pedig van alapja: egyrészt a normandiai formátum heti találkozóján az oroszok azt kérték, hogy a Nyugat ismerje el a Donbaszban tartott szakadárállamok népszavazásait. Másrészt több orosz törvényhozó arra bátorítja Ukrajna ezen területeinek lakóit, hogy csatlakozzanak az orosz hadsereghez, ami annak a jele, hogy Moszkva továbbra is igyekszik minél jobban integrálni ezeket a területeket. Egyikük, Viktor Vodolatszkij szombaton azt mondta, hogy az Oroszország által támogatott lázadók által 2014 óta ellenőrzött régiók lakói félnek az ukrán erők támadásaitól, és hogy az orosz útlevéllel rendelkezőket szívesen látnák a hadseregben.

"Ha a (területeken) tartózkodó orosz állampolgárok csatlakozni akarnak az orosz fegyveres erőkhöz, a Rosztovi területi katonai komisszárság nyilvántartásba veszi és besorozza őket" - mondta Vodolatszkij, az orosz parlament szomszédos államokkal való kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának elnökhelyettese a Tass állami hírügynökségnek. Az elmúlt években Oroszország több mint 500 ezer embernek adott útlevelet a területeken. Vodolatszkij elmondta, hogy a toborzottak Oroszországban fognak szolgálni - de ez nyitva hagyja a lehetőséget, hogy csatlakozhatnak bármilyen jövőbeli inváziós erőhöz.

Elkésett a békevágy?

Joe Biden elnök kormányának egyik magas rangú tisztviselője azt mondta, hogy az Egyesült Államok üdvözli Lavrov megjegyzéseit, miszerint Oroszország nem akar háborút, "de ezt tettekkel kell alátámasztani. "Látnunk kell, hogy Oroszország visszavonja az ukrán határtól az általa telepített csapatok egy részét, és más de-eszkalációs lépéseket tesz" - mondta az ABC-nek a forrás.

Lavrov elmondta, hogy az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a két fél beszéljen a közepes hatótávolságú rakéták telepítésének korlátozásáról, a hadgyakorlatok korlátozásáról és a hadihajók és repülőgépek közötti balesetek megelőzését célzó szabályokról. Azt mondta, hogy az oroszok már évekkel ezelőtt javasolták, hogy tárgyaljanak ezekről a kérdésekről, de Washington és szövetségesei eddig soha nem fogadták meg őket.

Azt is mondta, hogy ezek a kérdések másodlagosak Oroszország fő aggodalmaihoz képest a NATO-val kapcsolatban. Szerinte a nemzetközi egyezmények szerint az egyik nemzet biztonsága nem mehet más nemzetek rovására, és azt mondta, levelet fog küldeni nyugati partnereinek, amelyben arra kéri őket, hogy magyarázzák meg, miért nem tartják tiszteletben ezt a vállalást.