A belarusz energiaellátásban Oroszország verhetetlen pozícióval rendelkezik, s úgy tűnik, erre szíves emlékezteti is Minszket. Idén például olyan olajszállítási szerződést kötött vele, ami a szokásos egy helyett csak fél évre szól, és a további szállítások nagyságát és feltételeit attól teszi függővé, részt vesz-e Belarusz különböző integrációs projektekben és eladja-e egyes nagyvállalatait az oroszoknak - írta a Belarus Digest.
Bár Belarusz egyedüli olajszállítója Oroszország, az olaj infrastruktúra alapvetően hazai kézben van. Állami tulajdonban van a navapolacki, és többségi tulajdonában a maziri olajfinomító, amelyben 42,58 százalékot birtokol az orosz Szlavnyefty, és részben belarusz ellenőrzés alatt van a Barátság vezetéknek az országon átvezető szakasza. Az orosz olajimport óriási: az idei első félévben 11,5 millió tonna, amit finomítanak, és jelentős haszonnal adják tovább. Moszkva azonban szeretné megszerezni a teljes infrastruktúrát, ahogy azt a gázzal tette.
Gázból is orosz az egyetlen szállító, a Gazprom, emellett övé megépülése óta a Jamal vezeték, és miután megvette a Beltranszgazt, csaknem a teljes gázvezeték hálózat. Moszkva hálás a belaruszok engedékenységéért: a világon nekik adja a legolcsóbban a gázt. Idén csupán 167 dollárt kell fizessenek 1000 köbméterért, ami harmada a lengyeleknek felszámolt összegnek.
2014-es gázárak Kelet-Európának:
- Belarusz $167
- Ukrajna $268,5
- Lengyelország kb. $500
- Litvánia Kb. $500
A Gazprom az orosz nagyvállalatok jégtörője Belaruszban. Folyamatosan fejleszti a gázszállító rendszert, befektet a bankszektorba, emeli belarusz alkalmazottainak fizetését, vagyis népszerűsíti az orosz munkaadókat.
Volt egy időszak 2010-ben, amikor feszülté vált a viszony a két ország között, és irányt vettek az elavult energiaszektor korszerűsítése és az energiahordozók beszerzésének diverzifikálása felé, azonban az egész gazdaságilag teljesen ésszerűtlen volt - beleértve a kőolaj importálását Venezuelából -, ezért felhagytak vele. Van ugyan néhány szélerőmű és 49 vizierőmű, de ezek szerepe az energiaellátásban teljesen jelentéktelen.
A német Enertrag egy komolyabb szélerőművet épített volna Minszk közelében mintegy 360 millió eurórért. Már rá is költöttek 300 ezer eurót, amikor a belarusz hatóság visszavonta az engedélyt azzal, hogy a szélturbinák megzavarhatják egy a közelben levő katonai radar működését.
A diverzifikálás egyetlen formája, amely azonban továbbra is Moszkvához köti Minszket, az atomerőmű építése, ennek áramexportját azonban egy vegyesvállalaton keresztül az oroszok ellenőrzik. Így különösen kérdéses, miből fizeti vissza Belarusz az oroszoktól az építésre kapott 9 milliárd dolláros kölcsönt. Némi vigaszdíjt jelenthet, hogy a Roszatom állítólag hajlandó az atomerőmű építésénél bevált belarusz vállalatokat harmadik országok atomerőmű építésénél is alkalmazni. A Roszatom elnöke, Szergej Kirienko emlékeztett arra, hogy 22 országgal van szerződésük nukleáris erőmű építésére, s most állapodtak meg Magyarországgal is - közölte a moszkvai rádió.