Az orosz jegybank 2015 harmadik negyedévében vonta be a kínai jüant tartalékdevizái közé, de akkor még nem vásárolt jüant.

A jegybank féléves időeltolással szokott tájékoztatást nyújtani devizatartalékának az összetételéről.

Kapcsolódó

Az orosz központi bank honlapjára felkerült adatok szerint a június végével záródott tavalyi második negyedévben az orosz devizatartalékban a jüan aránya 14,7 százalékra nőtt a negyedévvel korábbi 5 százalékról, az euróé pedig 22,2 százalékról 32 százalékra emelkedett. Az orosz devizatartalékban a dollár aránya eközben 43,7 százalékról 21,9 százalékra esett.

A tavalyi második negyedév végén a font aránya az orosz devizatartalékban 6,3 százalékra csökkent az első negyedév végi 7,9 százalékról, a japán jené nulláról 4,5 százalékra emelkedett, a kanadai dolláré minimálisan csökkent, 3 százalékról 2,9 százalékra, az ausztrál dolláré 1 százalékon, a svájci franké pedig nulla százalékon maradt.

Oroszország arany- és devizatartaléka a világon a 10. legnagyobb, 458,1 milliárd dollár volt a tavalyi második negyedév végén, 40,4 milliárd dollárral alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

A dollár arányának a csökkenése és a jüan növekedése az orosz devizatartalékban is jól jelzi azt, hogy Moszkva Pekinggel tervezi szorosabbra fűzni a kapcsolatait, miközben Washington egyre szigorúbb szankciókkal sújtja Moszkvát.

Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter például augusztusban azt mondta, hogy Oroszország tovább csökkenti amerikai kitettségét, és hogy a dollár már nem megbízható fizetőeszköz a nemzetközi kereskedelemben. A pénzügyminiszter akkor arra is utalt - és ezt azóta is többször felvetették orosz illetékesek, de csak igen óvatosan -, hogy a jövőben nem a dollárt, hanem például a rubelt használnák majd az olajkereskedelemben.