Alekszej Sazanov pénzügyminiszter-helyettes szerint Oroszország meg akar győződni arról, hogy az általa kidolgozott szén-dioxid-adórendszert az Európai Unió, illetve más jelentős kereskedelmi partnerek is elismerik - írta meg a Bloomberg .
Az orosz szakpolitikus egy interjúban arról beszélt, hogy keresik a legjobb megoldást, de nem kell mindent nulláról kezdeni, mert Európában és Kínában is van olyan - már működő rendszer - amit alapul vehetnének. Ennél sokkal fontosabb Sazanov szerint, hogy olyan rendszert vezessenek be Oroszországban, ahol e kvótákat nemzetközileg elfogadják. Ez ugyanis lehetővé tenné az orosz vállalatok számára, hogy hitelt igényeljenek az EU tervezett határilletéke keretében. Becslések szerint 2026-tól ez Oroszországnak évi 3,4 milliárd dollárba kerül.
A szén-dioxid-kibocsátás szabályozására akkor is szükség lenne, ha Oroszország saját határilletéket akarna kivetni, de jobb volna, ha nemzetközileg elfogadott formára és szintekre dolgoznák ezt ki.
Vlagyimir Putyin az éghajlatváltozás kezelésére irányuló stratégia kidolgozására utasította a kormányt, és aláírt egy törvényt is, amely "megteremti a környezetbarát projektek és a szén-dioxid-kereskedelem kereteit". Mindezeken túl meghatározta az orosz klímasemlegességi határidőt: 2060-ra kellene elérni a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátást.
„Az egy főre jutó jövedelmünk objektíve alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságokban. Nem engedhetjük meg magunknak azt az egységnyi kibocsátási költséget, mint például az Európai Unió"
– mondta Sazanov. Hozzátette: ez az oka annak, hogy az EU 2050-re tűzi ki a szén-dioxid-semlegességi célt, míg Oroszország nem tudja ilyen hamar elérni.
A pénzügyminiszter-helyettes szerint a kvótarendszerben kereskedés volna optimális, mivel ez nem csak szabályozza a kibocsátást, de a vállalatok számára hosszú távú gazdasági ösztönzőket teremthet. Arra vonatkozóan azonban még nincs döntés, hogy az orosz kormány mikor vezetné be ezt az új mechanizmust.