Még 2009-ben halt Szergej Magnyitszkij úgyvéd, aki többek között az Oroszországban tevékenykedő legnagyobb amerikai befektetési alap, az Hermitage jogi képviseletén dolgozott. A férfit 2008-ban adócsalás miatt tartóztatták le, nem sokkal azután, hogy felszólalt egy jelentős összegű orosz pénzügyi művelet ellen. Bár igazán erős bizonyítékokat ellene nem hoztak fel az orosz hatóságok, de elfogták, majd az őrizet ideje alatt meghalt, poszthumusz pedig elítélték. Az általa feltárt 200 millió eurós pénzmosási üggyel viszont az orosz bűnüldözés nem igazán foglalkozott, sőt mindinkább megpróbálták a nyomokat is eltüntetni, de az Európai Unió folyamatosan vizsgálta a Magnyitszkij által bemutatott pénzmosó hálózatot.
A pénz egészét még mindig nem sikerült visszakövetni, de egy belga vizsgálóbíró, Bruno de Hous mintegy 400 000 eurót foglaltott le egy belga Antwerpen városában történt lakáseladásból származó bevételből. Az ügyben két orosz - Szergej Medvegyev és Irina Terkina - ellen is vádat emelt pénzmosás miatt. A gyanú szerint az történt, hogy az Oroszországból még 2008-ban kimenekített pénz egy részéből vették meg az antwerpeni ingatlanokat 200 ezer euróért, majd adták tovább duplaáron.
Bár De Hous tavaly tette meg a lépéseket, a nyomozása még mindig bizalmas, és a fedezeti alap, ahonnan a pénzt eredetileg elsikkasztották, az Hermitage Capital, csak a múlt héten értesült a fejleményekről. "A Hermitage megerősíti, hogy a belga hatóságok lefoglalták az orosz házaspár [Medvegyev és Terkina] által megszerzett antwerpeni ingatlan eladásából származó bevételt" - közölte az Hermitage szóvivője az EUobservernek.
"Nem világos, hogy az oroszok jelenleg hol tartózkodnak" - tájékoztatta a portált Karel De Meester, a belga Van Cauter Advocaten ügyvédi iroda nevében, aki a fedezeti alapot képviseli. A meglopott pénzügyi cég további vizsgálatok lefolytatását kérte a bírótól. Ha Belgiumban további pénzmosásból származó bevételeket találnak, természetesen ezek lefoglalását is kérni fogják.
Hogy a Magnyitszkij-ügyként emlegett pénzmosási botrány mennyire nem évült két dolog mutatja jól: a mostani eladásban érintett ingatlant az oroszok 2008-ban vásárolták meg, és 2019-ben adták el szép haszonnal. A belga jog szerint így viszont nem is évül el a pénzmosási bűncselekmény, mert az elkövetők és tettestársaik folyamatosan hasznot szereznek az oroszoktól illegálisan kijátszott pénzből.
A mostani is csak egy kis szelete az eredetileg ellopott vagyonnak, pedig az évek során Észtország, Franciaország, Hollandia, Hollandia, Svájc és az Egyesült Államok hatóságai az több mint 40 millió euró értékű vagyont koboztak el.
A múlt héten Lettország is csatlakozott hozzájuk, amikor a hatóságok lefoglaltak egy 230 000 euró értékű lakást Riga egyik divatos részén. Ezt azért vásárolták az oroszok, hogy ideiglenes tartózkodási engedélyt igényelhessenek. Legalábbis ez volt a hivatalos indok: valójában a Magnyitszkij által leírt eljárásban arra mentek rá, hogy a lopott pénzből gyorsan ingatlanokat vásároltak, ezeket aztán sokszor egyből továbbadták, vagy papíron adták ki bérbe.
"A [rigai] ingatlan megvásárlásához szükséges finanszírozás egy ciprusi fedőcégtől érkezett, amelyet Dmitrij Klujev, egy szervezett bűnözői csoporttal kapcsolatban álló [orosz] személy irányított" - tájékoztatták a lett hatóságok az EUobservert, akik azt is elmondták, hogy azért tűnt fel az ingatlanvásárlás a számukra, mert egy az offshore fedőcég számláin lévő készpénzforgalom intenzív volt, és más pénzekkel összevonták, hogy nehezebb legyen nyomon követni.
A lett rendőrségi akcióban "legalább 10 külföldi bűnüldöző hatóság vett részt" - jegyezte meg Bauska. Ugyanez ez Klujev körüli csoport vásárolta meg az antwerpeni lakást is.
Mindezek után az ellopott 200 millió euró oroszlánrésze még mindig az EU pénzügyi rendszerében kering.