"A válasz, mint mindig, arányos és megfelelő lesz, amelynek célja az Oroszországi Föderáció biztonságát fenyegető potenciális veszélyek semlegesítése" - idézte az Interfax Oleg Tyapkint, az orosz külügyminisztérium Európával való kapcsolatokért felelős osztályának vezetőjét a Reuters szerint.
Kilenc közép- és kelet-európai ország pénteken arra kérte a NATO-t, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően erősítse meg keleti szárnyát. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia vezetőinek találkozójára a román fővárosban, Bukarestben került sor, kevesebb mint három héttel a NATO madridi csúcstalálkozója előtt.
"Tekintettel a Romániában és a Fekete-tenger térségében megnövekedett biztonsági kockázatokra, a NATO keleti szárnyának egységes és kiegyensúlyozott megszilárdítása még sürgetőbbé és döntőbbé válik" - mondta Klaus Iohannis román elnök a találkozó megnyitóján, amelyet Andrzej Duda lengyel kollégájával közösen vezetett - számolt be az Aljazeera.
A bukaresti kilencekként emlegetett keleti országok államfői a jövő héten egy csúcstalálkozón vitatják meg majd az orosz inváziónak a NATO "sebezhető partnerei", köztük Moldova és Grúzia biztonságára gyakorolt hatását is.
Joe Biden amerikai kollégájával, Andrzej Duda lengyel elnökkel szerdán folytatott telefonbeszélgetésében megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO keleti szárnyának biztonsága mellett, és a Fehér Ház reméli, hogy a bukaresti találkozó "sikeres" lesz.
A NATO 2017-ben több ország katonai egységeiből álló harccsoportokat telepített a balti államokba és Lengyelországba Oroszország elrettentése érdekében. Miután Oroszország februárban megszállta Ukrajnát, a katonai szövetség erősítést küldött oda. A múlt hónapban az Egyesült Államok vezette szövetség főtitkárhelyettese, Mircea Geoana azt mondta, hogy a NATO-t már nem kötik a múltbeli kötelezettségvállalások, hogy visszatartsa magát a kelet-európai erők telepítésétől.