„Minden szükséges eszközt a helyére tettünk az Európai Unióban” - mondta von der Leyen a Bloombergnek a G20-csoport csúcstalálkozója alkalmából adott interjújában. Úgy véli, hogy erre már lesz megfelelő eszköze is az államszövetségnek.
„Nemcsak Oroszország hadikészletének kiszárítása a fontos, hanem az is nagyon fontos, hogy sok sebezhető ország számára elfogadható árszintet biztosítsunk” – tette hozzá von der Leyen, aki azt is elmondta, hogy az árszintről még nem született döntés.
Az EU szankciókat vezetett be az orosz olaj tengeri behozatalára, amely december 5-én lépn életbe. Magyarország egyelőre mentességet kapott 2024-ig, mivel az Uralst vezetéken keresztül vásárolja Oroszországtól. Ugyanezen a napon az EU és az Egyesült Királyság meg fogja tiltani cégeinek, hogy hajózási, finanszírozási és biztosítási szolgáltatást nyújtsanak az orosz olajat szállító tartályhajóknak, hacsak a szállítmányok ára nem kerül egy felső határ alá. A felső határértéket egy koalíció határozza majd meg, amely a G7 csoportjának kormányait és az EU-t is magában foglalja.
Washington épp kedvét veszíti
Kína orosz olajvásárlásai teljesen összhangban vannak a nyugati országok azon terveivel, hogy az orosz nyersolajat a világpiacon tartsák, és Pekingnek előnyös lesz a decemberben bevezetendő új árplafon-mechanizmus - mondta Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hétfőn. Ez arra utal, hogy Washington már annyira nem lelkes az ársapkát illetően.
Yellen a G20-ak Balin tartott csúcstalálkozójának margóján újságíróknak elmondta, hogy Kínának és az orosz olaj más vásárlóinak nagyobb lesz a mozgástere az alacsonyabb árak kialkudása érdekében. Az Egyesült Államok szerint az árplafon olyan dolog, amely előnyös Kínának, előnyös Indiának, és előnyös az orosz olaj összes vásárlójának. Így viszont végső soron a nyugati szövetségesek járhatnak rosszul