Az Oroszország elleni szankciók részben eddig is arra épültek, hogy megnehezítsék a fontos, katonai célokra is felhasználható technológiák bejutását az országba. Most ez a kör újabb 11 milliárd euró értékű exportra terjedne ki, elsősorban olyan árukra, melyeket harmadik országokból is nehezen lehetne beszerezni. Ezek többek között gépalkatrészek, sugárhajtóművek és teherautók pótalkatrészei, és általában olyan termékek, amelyek a hadiiparban is felhasználhatók, köztük 47 elektronikus alkatrész és olyan ritkafémek, melyek drónokban, rakétákban és helikopterekben használhatók fel.
Az exporttilalom hatékonyságának növelésére szükség van arra, is hogy harmadik országok is bekerüljenek a tiltások hatálya alá, ha együttműködnek Oroszországgal. Példa erre Irán, amely az ukrán infrastruktúra elpusztításához használt drónokat biztosítja az oroszoknak, ezért az érintett iráni cégek, szervezetek is a tilalom hatálya alá kerülnének, ami sok más nemzetközi kerekedőt is visszatartana attól, hogy akár üzleteljenek velük.
Fontos szerepet kapna az új csomagban az orosz propagandagépezet megfékezése. A Kreml propagandisták egész hadseregét alkalmazza arra, hogy hamis információkat terjesszenek az interneten, és megpróbálják megosztani a nyugati társadalmakat. A propagandistákra ezért kiterjesztenének olyan tiltásokat, amelyek egyes politikai és katonai vezetők esetében már alkalmaznak (például beutazási tilalom), és ebbe a körbe most további politikai és katonai vezetők is bekerülnének.
Az új szankciók egy csoportja arra fog vonatkozni, hogy ne lehessen megkerülni az eddigieket, például követni fogják az orosz oligarchák minden lépését, hogy ne tudják elrejteni vagy eladni szankciók alá vont eszközeiket. Emellett áttekintik az orosz jegybank Európában befagyasztott eszközeit, hogy felhasználhatók legyenek adott esetben Ukrajna majdani újjáépítéséhez.