Vlagyimir Putyin, Oroszország államfője és a környezetében lévő vezetők szeretik azzal revolverezni nyugati ellenfeleiket, hogy az Ukrajna ellen indított háborúban végső esetben minden eszköz, értsd: a taktikai atomfegyverek bevetésére is készek.

Ezt szakértők szerint komolyan kell venni, mert ezek az emberek olyan lelki állapotban vannak, amelyben bármilyen reakcióra képesek, főként, hogy az ukrán hadsereg az utóbbi hetekben megszégyenítő vereségeket mért orosz ellenségére. Más kérdés, hogy az atomfegyverek bevetése nem olyan mint egy puska megtöltése, hanem hosszadalmas folyamat – írja a Bloomberg az atomfegyverekről szóló elemző cikkében.

A nagy erejű orosz nukleáris ballisztikus rakéták és repülőgépekre szerelt rakéták szükség esetén percek alatt harckészültségbe helyezhetők, hogy elkerüljék a megsemmisítésükre indított megelőző csapást, ám a kisebb pusztításra képes atomfegyverek, amelyeket még a szovjet időkben gyártottak, raktárakban pihennek Oroszország-szerte. Az éles bevetéshez előbb el kell szállítani ezeket a hadszíntérre, ami időt igényel, és bizonyosan nem kerülné el a kémműholdak és egyéb megfigyelő eszközök figyelmét.

Ez jó hír, mert azt jelenti, ha Putyin elnök parancsot adna a használatukra, akkor maradna idő arra, hogy erre a nemzetközi közösség, mindenekelőtt az USA reagáljon. Amerikai és európai tisztviselők egyelőre arról beszéltek a sajtónak, hogy nem látják jelét a taktikai atombombák megmozdításának. A Moscow Times beszámol egy konvojról, amelynek járművei alkalmasak lennének ezek szállítására, de egyelőre nincs jele annak, hogy az orosz vezetés parancsot adott volna erre. Az egyetlen mozgás, hogy Belgorod tengeralattjáró az Északi-sark környékén folytat titkos fegyverkísérleteket.

A félelem a legjobb eszköz

Némi bepillantást ad a Kremlben megforduló emberek gondolkodásába Dmitrij Trenin, az orosz vezetés egyik biztonsági tanácsadójának véleménye. Szerinte a félelem a legjobb módszer arra, hogy megállítsák az ellenségeiket. Egy internetes oldalon, amelyen azon is lamentáltak, hogy miként lehetne nukleáris csapást mérni az USA-ra és Európára, arról írt, hogy visszatért a félelem a nemzetközi kapcsolatokba. Ezzel vélhetően a hidegháború hangulatára célzott.

Ben Wallace brit védelmi miniszter eközben arról beszélt, hogy nagyon valószínűtlennek tartja az atomfegyverek bevetését az Ukrajnában dúló háborúban. Ezt az indiai és kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaira alapozza, akik nemrégiben beszéltek az orosz államfővel.

Oroszországnak 1900 taktikai atomfegyvere van, amelyeket rakétákkal és repülőgépekkel lehet célba juttatni. Bár ezekből egy bevetésével nem lehet megfordítani a háború menetét, az orosz vezetés sokkolhatná velük Ukrajnát és nyugati szövetségeseit. Vélhetően egy demonstratív csapást mérnének valamilyen katonai létesítmény közelében – szivárogtatták ki a moszkvai védelmi minisztériumból.

Nem kicsik, nagyok

A gond az, hogy ezek a taktikai atomfegyverek nem is olyan kicsik. A legkisebb hatóereje 10 kilotonna, ami kétharmada a Hirosimára ledobott amerikai atombomba 15 kilotonnás erejének. Az utóbbi 12 négyzetkilométert tarolt le (Budapest Kispest kerületének területe 9,4 négyzetkilométer) és 70 ezer embert ölt meg a japán városban. Több tíz ezren szenvedtek sugárfertőzést.

A hirosimai bomba földközelben robbant, így ha a hozzá hasonló orosz fegyvert viszonylag magasan robbantanák, akkor kisebb kárt okozna, ám nagyobb lenne a valószínűsége, hogy a sugárszennyezésből Oroszországba is jutna.

Éppen ezért van olyan orosz szakértő, aki szerint felesleges lenne ezzel terrorizálni az ukránokat. Jevgenyij Buzinszkij, volt orosz tábornok, jelenleg egy moszkvai biztonságkutató intézet vezetője úgy látja, hogy az világvége kockáztatása nélkül is célt lehetne érni, ha az ukrán civil infrastruktúrára (erőművek, vízellátó rendszerek) mérnének csapásokat. Nem kellenek nukleáris fegyverek, hogy vereséget mérjünk Ukrajnára – mondta a háború logikájának követésétől cseppet sem idegengedő szakember.