Csak körül kellett nézni az orosz politikai és gazdasági elit nagy éves összejövetelének vendégein, hogy azonnal világossá váljon, milyen helyzetben van manapság Oroszország – írta a június eleji szentpétervári gazdasági fórumról szóló tudósításában a Financial Times. Ezt az eseményt, mintegy a davosi Világgazdasági Fórumra válaszul szervezik meg minden évben – kivéve 2020-at, amikor a koronavírus-járvány miatt lemondták. Főként Ázsiából és a Közel-Keletről érkezett résztvevőket lehetett látni a termekben, európaiakat és amerikaiakat alig.

A rendezvényen érezhető volt, hogy az orosz gazdasági élet szereplői sokat várnak Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin június 16-án esedékes genfi találkozójától. Az orosz üzletemberek, beleértve jómagamat is, remélik, hogy sikeres lesz a találkozó – foglalta össze sokak véleményét Andrej Kosztyin, a VTB Bank vezérigazgatója. Ugyanakkor szerinte realistán kell nézni a helyzetet, ha kiszámítható, fenntartható, tiszteletteljes kapcsolatok alakulnak ki a két ország között a csúcs hatására, akkor már sokkal jobb lesz a helyzet, mint amit az elmúlt évek acsarkodása hozott. Kosztyin úgy véli, sok jó üzletet nem tudtak megkötni a felek az elmúlt években az egyre romló viszony miatt.

Kapcsolódó

Andrej Gurijev, a növényvédő szereket gyártó Phosagro vezérigazgatója úgy látja, hogy Joe Biden elnökké válása reményt ad arra, hogy elindul némi békülés Oroszország és az USA között. Az előjelek azonban nem túl jók. A két fél viszonya 2014-től kezdve romlott meg, amikor a Kreml az ukrajnai belpolitikai válságot a Krím félsziget elcsatolására használta ki és támogatta az ország délkeleti részének oroszbarát szeparatisták kezére kerülését. Rontotta a helyzetet, hogy Washington a különböző amerikai választások manipulálásával vádolja Moszkvát, és rossz néven veszi, hogy alig néhány hete nem ítélte el Beloruszt, amely földre kényszerített egy polgári repülőgépet.

Alig van közös nevező

Putyin ezt követően vendégül látta Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnököt, aki tavaly augusztusban látványos csalással őrizte meg pozícióját és országa nevében félmilliárd dolláros hitelt ígért Minszknek, enyhítendő a légi incidens után bevezetett nyugati szankciók következményeit. Nem csoda, hogy szakértők szerint alig találni közös nevezőt az orosz és az amerikai elnök között. (Talán az atomfegyverek korlátozása lehet csak ez.)

Emiatt azután a szentpétervári fórum résztvevői nem találkozhattak nyugati kollégáikkal, ami a beruházási üzleteken is nyomot hagyott. Működőtőke ugyan áramlik Oroszországba, ám az igazán nagy értékű cégegyesülések és -felvásárlások elmaradnak. Kivétel az elszigeteltség alól Sebastian Kurz osztrák kancellár videokonferenciás bejelentkezése. Emeli ennek presztízsét, hogy az elmúlt években Hszi Csin-ping kínai államfő, Narandra Modi indiai miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő volt a fórum vendége.

Van más irány is

Az óvatosság jegyében Dmitrij Konov, a Szibur petrolkémiai cég vezérigazgatója megjegyezte, hogy nincsenek kiszolgáltatva a nyugati üzleteknek. Az orosz vállalatok stratégiájába beépült a geopolitikai bizonytalanság, mindig tartogatnak készenlétben egy tartalék tervet arra az esetre, ha az elképzelt folyamatok nem úgy alakulnak, ahogy várták.

Ezt erősíti a zavartalan keleti orientáció bővülése: a fórum 2000 vendének ötöde Kínából és Katarból érkezett. A kínai-orosz külkereskedelem majdnem duplájára nőtt 2010 óta. Az orosz vállalatok azzal igyekeznek kivédeni az üzleti környezet bizonytalanságát, hogy beszállítói forrásaikat és termelésüket képesek gyorsan mozgatni a különböző földrajzi térségek között.