A nyugati országok és szövetségeseik – köztük Japán – pénzügyi korlátozásokat vetettek ki Oroszországra, miután február végén Vlagyimir Putyin elnök inváziót kezdett Ukrajnába. Moszkva válaszul akadályokat gördített az Oroszországot elhagyó nyugati vállalkozások és szövetségeseik elé, és egyes esetekben lefoglalta vagyonukat.

Noha elterjedt nézet az, hogy az európai és amerikai szankciók többet ártanak a nyugati szövetségeseknek, mint Oroszországnak, az amerikai Yale egyetem friss tanulmánya szerint tényszerűen nem igaz, hogy nem működnek büntetőintézkedések. A kutatásuk alapján Oroszországot valójában „megnyomorítják” a nyugati válaszlépések. Moszkva meghamisítja a gazdasági adatokat, a Yale ezért  a fogyasztói és szállítási adatokra, valamint a kereskedelmi partnerek közleményeire – bankok, tanácsadócégek – alapján állapította meg, hogy már évtizedes károkat okoztak a szankciók.

Főként a nyugati cégek kivonulása törte meg a gazdaságot: Putyin elvesztette az orosz GDP 40 százalékának előteremtésért felelős multikat. Hogy pontosan ez milyen károkkal jár, arról ebben az elemzésben írtunk részletesen.

Megjött az orosz szankció a szankciókra

Egy Vlagyimir Putyin elnök által aláírt és pénteken közzétett rendelet azonnal megtiltja az Oroszország elleni szankciókat támogató országok befektetőinek, hogy eladják eszközeiket a termelésmegosztási megállapodásokban (PSA), bankokban, stratégiai jelentőségű vállalatokban, energetikai berendezéseket gyártó cégekben, valamint más projektekben, az olaj- és gázkitermeléstől a szén- és nikkelkitermelésig.

A rendelet szerint Putyin bizonyos esetekben külön felmentést adhatna ki, hogy az ügyletek folytatódhassanak, a kormánynak és a központi banknak pedig a Kreml jóváhagyására el kell készítenie a bankok listáját. A rendelet név szerint nem említett befektetőket – írja összefoglalójában a Reuters.

Az orosz lépésekhez hasonlókról már döntöttek: Putyin áprilisban tiltotta meg, hogy a kivonuló cégek magukkal vigyék eszközeiket, azok államosítását is engedélyezték. Így sok vállalat számára két út maradt: vagy hátrahagynak mindent, vagy találnak egy orosz vevőt. Eklatáns példa a Renault helyzete, amely 1 rubelért kénytelen volt eladni orosz érdekeltségét, a Ladát. 

Hasonló tőkeszabályozások is érvényesek voltak már: az orosz cégek nem adhattak el devizát, a lakosság esetében is korlátozták a pénzváltási lehetőségeket. Mindezek a lépések mesterséges keresletet generáltak a rubelre, amelynek árfolyama papíron erős, a gyakorlatban viszont 15-20 százalék közötti orosz inflációs szintek mellett csak a külkereskedelmi egyenleget képezi le, valójában gyenge valuta.

Ettől még fájdalmas a lépés a nyugati cégeknek

A tilalom szinte minden olyan nagy pénzügyi és energetikai projektre vonatkozik, amelyben külföldi befektetők még részesedéssel rendelkeznek, beleértve a Szahalin-1 olaj- és gázprojektet is. Csütörtökön az orosz állami olajipari bajnok Rosznyeft az Exxon Mobilt hibáztatta a Szahalin-1 mezőcsoport termelésének csökkenéséért, miután az amerikai energiaipari nagyvállalat közölte, hogy folyamatban van 30 százalékos részesedésének átruházása egy másik félre.

Különben egy augusztus 2-án aláírt kormányrendelet egy hónapot adott a Szahalin-2 cseppfolyósított földgáz (LNG) projekt külföldi befektetőinek – a Royal Dutch Shellnek és a Mitsui & Co és a Mitsubishi Corp japán vállalatoknak –, hogy követeljék részesedéseiket a meglévő projektet felváltó új szervezetben. Az új rendelet nem terjed ki a Szahalin-2 projektre. A Shell kereste a kivonulás lehetőségeit, míg a japán kormány megismételte, hogy a japán vállalatok szeretnék megtartani ottani részesedésüket.

A bankok is pofont kapnak

Az olasz UniCredit és Intesa, az amerikai Citi csoport és az osztrák Raiffeisen továbbra is keresi a kivonulási lehetőségeket Oroszországból, míg mások, például a Societe Generale és az HSBC már megtalálták a kiutat.

A Citigroup pénteken nem kívánt nyilatkozni, de csütörtökön a bank egy bejelentésben közölte, hogy folytatja az oroszországi tevékenységeinek és kitettségének csökkentését. A Citigroup megszüntette az új üzletkötéseket és az új ügyfelek toborzását Oroszországban.

A nagybank június 30-án 8,4 milliárd dollárnyi oroszországi kitettségről számolt be, szemben az első negyedév végi 7,9 milliárd dollárral. A kitettség a rubel értékének papírszerinti emelkedése miatt nőtt.