David Einhorn, a Greenllight Capital hedge fund alapítója szokatlan megállapításra jutott. Úgy látja, nem az a legfontosabb kérdés, hogy mikor következik be a következő tőzsdei összeomlás, hanem az, hogy milyen elnevezést kap majd ez a válság. Az előbbire senki nem tudja a választ, míg aki az utóbbit előre tudja jelezni, az elkerülheti, hogy a pénzügyi örvény a mélybe rántsa - derül ki Linette Lopez cikkéből, amelyet a Business Insideren publikált.

Pontos elnevezések

Az egymás követő krachok ugyanis olyan neveket viselnek, amelyek megmutatják, milyen piacon alakult ki a végzetes buborék. A 2008-as pénzügyi összeomlást például jelzálogpiaci válságnak is nevezik, mert az USA másodlagos jelzálogpiacán - azaz a gyenge hitelképességű vevőknek adott ingatlanhitelek piacán - felfúvódott buborék robbantotta ki.

Ugyanez a helyzet az ezredforduló úgynevezett dotcom lufijával. Az összeomlást megelőzően a befektetők hajlandóak voltak megvásárolni olyan tőzsdére vitt cégek papírjait, amelyek valamilyen internetes vállalkozást ígértek, mert az hitték, hogy bármilyen az internetre alapozó vállalkozás előbb-utóbb nyereséget fog hozni. Csak időben kell beszállni, és vállalni kell a "kezdeti" veszteségeket.

Mi folyik itt?

Einhorn felhívja a figyelmet a tőzsde jelenlegi szárnyalásának egyik különös jellegzetességére. Egyes cégek papírjainak árfolyamát nézve úgy tűnik, mintha a tőzsdei befektetések örök alapszabálya, miszerint olyan vállalatok részvényeit kell vásárolni, amelyek képesek profitot termelni, érvényét veszítette volna.

Mintha ehelyett egy új szabály lépett volna érvénybe, amely így szól: olyan vállalatok papírjait kell vásárolni, amelyek ugyan veszteségesek és senki sem tudja, hogy valaha nyereségesek lesznek-e, de forradalmi technológiával rendelkeznek. Azt ígérik, hogy ki fogják szorítani a régi világ vállalatait a piacról.

A befektetési szakember a befektetők olyan jelenlegi "liblingjére" gondol, mint az Amazon, a Netflix vagy a Tesla. E cégek részvényei annak ellenére drágulnak, hogy gyakran híján vannak a nyereségtermelő képességnek.

Az elitellenesség buboréka

A lebomlás, lerombolás szó ugyan unalmas és elcsépelt, de talán ez illik a legjobban arra a hangulatra, amelyet manapság a Wall Streeten tapasztalhatunk, ezért talán lerombolás-buboréknak nevezhetnénk a jelenlegi lufifújást - véli a Business Insider cikkírója. E cégek azért értékesek a befektetők szemében, mert szembe mennek a régi világ megszokott vállalataival.

Ugyanaz történik, amit a politikában az elitellenesség divatjaként kísérhettünk figyelemmel mostanában. Olyan politikai erők és személyek emelkedtek fel az elmúlt hónapokban, amelyek/akik semmivel sem jobbak a régi elit szervezeteinél és embereinél, ám azzal árulják magukat, hogy "eltakarítják" a régi világ elitjét a színről. Ezt az imázst most megveszik az emberek (a választók) annak ellenére, hogy fogalmuk sincs mit hoz a jövő az új politikusok vezetésével.

Mi folyik itt?

Az embereknek a világ minden táján elegük van a megszokott intézményekből, s úgy látszik, mintha ez megjelent volna a részvénypiacokon is. Amikor a Netflix bejelentette, hogy milliárdokat költ a következő öt évben új tartalmak fejlesztésére, ezért cash flow-ja továbbra is negatív lesz, a Wall Street-i elemzők lelkendeztek. Amikor a Disney közölte, hogy streaming szolgáltatásának fejlesztése sok pénzbe kerül, rögtön rontották a papírjai kilátásait.

Józan ésszel mérlegelve ez az ellentmondás érthetetlen. A Netflix milliárdokat verhet el olyasmire, amiről azt sem tudjuk, micsoda, és jó eséllyel nagy bukások is lesznek benne. A Disney a világon mindenütt kedvelt, nagy rajongótáborral rendelkező produkcióinak épít új csatornát, ám erre válaszul kap egy pofont. Mi folyik itt emberek? - teszi fel a költői kérdést Lopez.

Működik vagy nem működik

Lehet utálni a régi intézményeket, ám - akár a politikai demokrácia, akár a gazdasági élet szervezeteiről, köztük a tőzsdékről van szó - nem véletlenül jutottak el fokozatos fejlődéssel oda, ahol a most tartanak. Egy tőzsdén jegyzett cég vagy képes arra, hogy pénzt csináljon, vagy nem. Az utóbbi esetben távoznia kell a színről.

A tíz évvel ezelőtt kirobban pénzügyi-jelzálogpiaci válság tökéletesen bebizonyította ezt: kipukkadtak azok a cégek, amelyek azt hitték - és ezt elhitették befektetőikkel is -, hogy kamatot hozó hitelt lehet nyújtani olyan embereknek, akiknek nincs elég jövedelmük a tartozásuk törlesztésére.

Őrült várakozás

Csak hát az emberi emlékezet rövid. Ki emlékszik már erre? Az említett vállalatok és társaik népszerűsége - és említhetnénk még az intézményes pénzügyi háttér nélküli kriptodevizák népszerűségét is - azt mutatja, hogy az emberek egészen külön spekulációkba bocsátkoztak.

Nem abban bíznak, hogy az ezekbe fektetett pénzük egyszer fialni fog, mert mondjuk jó a kiszemelt vállalatok üzleti modellje, hanem csupán azt remélhetik, hogy ezek az újítók és újdonságok le fogják rombolni a régi világ vállalatait és valutáit. Ha így lesz akkor majd kiderül, hogy jó-e az üzleti modelljük és képesek-e pénz csinálni. Előbb tudjuk meg azonban, hogy csak egy buborék volt-e a nagyra nőtt elitellenesség.

(A nyitókép forrása: Shutterstock.com)

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!