Az orvosok és szakdolgozók bérének rendezése jelentős költségvetési tétel: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) büdzséje szerint az idén 293 milliárd forinttal növekszik a bérekre szánt kiadás - írja a G7. Ha az Európai Bizottság rábólint ez az óriási tehervállalás egy fillérjébe se kerül a magyar államnak. A Magyarország számára várhatóan 6800 milliárd forintnyi támogatást jelentő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tervében ugyanis az szerepel, hogy 300 milliárd forintot költene a kormányzat egészségügyi bérfejlesztésre.
Ezáltal óriási segítséget kaphat a Fidesz-kormányzat Brüsszeltől, hiszen a választások előtti évben áttételesen 300 milliárd forintnyi szabadon elkölthető forráshoz jut. Más kérdés, hogy a hosszú távú fedezet nem igazán látszik egyelőre, mert ha csökkenteni kell a költségvetési hiányt, akkor nagy kérdés lesz, mire marad pénz.
Mostantól minden évben elő kellene teremteni ezt a közel 300 milliárd forintot. Ez az összeg az egészségügyi kiadásokhoz mérten is jelentős: az ágazat teljes 2021-re tervezett összegének közel ötödét, 18,7 százalékát teszik ki a béremelések. Ennek hatása a magyar egészségügy GDP-arányos kiadásaiban is észrevehető. A 2018-ban még 6,8 százalékos egészségügyi költés egy csapásra felugrik 7,4 százalékra. Ez jóval közelebb áll az EU-átlag 9,9 százalékhoz.
Ugyanakkor nem vehető még biztosra, hogy az unió ki is fizeti az orvosbérek emelésének idei költségét: mint minden uniós döntéshozatal, ez is egy hosszadalmas folyamat lesz. A tagállamok és az Európai Bizottság (EB) hónapokon át egyeztetnek a tervekről, és biztosan lesznek módosítási javaslatok - jegyzi meg a G7 cikkírója.