Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak reményében, hogy új fejezetet nyithatnak a két ország kapcsolatainak történelmében. Az eddigi külföldi sajtóvélemények alapján Törökország sokat remél a találkozótól.

Ez egy történelmi jelentőségű látogatás lesz, egy új kezdet. Úgy vélem, egy új fejezet kezdődik a barátommal, Vlagyimirrel folytatott tárgyalásokkal

- fogalmazott Erdogan a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott interjúban a látogatás előtt, hozzátéve, a két ország még sokat tehet együtt.

A két ország viszonyára jelentősen rányomta a bélyegét az a tavaly novemberi esemény, melynek során a törökök lelőttek egy orosz katonai gépet Szíria felett. Akkor Putyin megígérte, hogy komoly következményei lesznek az esetnek a két ország kapcsolatában.

Nem viccelt

És Oroszország lépett: megtiltotta a Törökországból származó élelmiszer importját, az orosz turisták millióit szállító charterjáratokat leállították, felfüggesztették a törökök vízummentes beutazását, a török vendégmunkásokat pedig az ország elhagyására szólították fel, s visszavonták vízumaikat.

Emellett a Kreml személyesen is betámadta Erdogant: műhold- és kémrepülő-felvételeket nyilvánosságra hozva azt állították, hogy az Iszlám Állam (ISIS/Daesh) által kontrollált Szíria és Irak területéről olajszállítmányok mennek Törökországba. Orosz védelmi tisztviselők azt is állították újságíróknak, hogy az illegális kereskedelemben Erdogan családja is érintett és profitál belőle. Az állításokat Erdogan természetesen határozottan tagadta - emlékeztet a CNN.

Fordulat

Aztán egyszer csak egy váratlan fordulat következett be: a török elnök levelet írt az oroszoknak, amelyben "sajnálatát" fejezte ki a lelőtt gép pilótája családjának. Ez megtette hatását, hiszen napokkal a levél elküldését követően a két ország külügyminisztere találkozott és az oroszok feloldották a szankciókat.

A fordulatot annak is tulajdonítják megfigyelők, hogy Törökországnak - pláne most, a puccskísérlet után, amelynek hatásai az  egyébként sem rózsás helyzetben lévő gazdaságban is jelentkeznek - szüksége van az orosz turistákra, de Törökországnak arra is nagy szüksége van arra, hogy orosz segítséggel visszaállítsa elveszett befolyását Szíriában.

Azért még volt egy ki fenyegetőzés is

Erdogan a találkozó előtt még adott egy interjút is a francia Le Monde-nak is, amelybe azért becsúszott némi fenyegetőzés is. A török elnök arról beszélt, hogy az EU-val kötött megállapodás összeomolhat, ha Brüsszel nem teljesíti az ígéreteit. Erdogan szerint ugyanis Törökország úgy érzi, hogy nyugati szövetségesei cserben hagyták, miután nem mutattak megfelelő támogatást és megértést a puccskísérlet után előállt helyzetet illetően - idézi az interjút az EurActive.

Mint az interjúból kiderül, a török elnök azt várta volna, hogy a világ vezetői hasonlóan reagáljanak az ellene végrehajtott puccskísérletre, mint ahogy tették azt 2015 januárjában a Charlie Hebdo elleni támadást követően.

Azt reméltem volna, hogy a nyugati világ vezetői hasonlóan reagálnak (a puccskísérletre) és nem elégednek meg néhány klisével

- fogalmazott a török elnök.

Putyin viszont személyesen felhívta és személyesen fejezte ki részvétét és nem kritizálta azért, hogy mennyi embert mozdít el a hadseregből illetve a civil szférából - folytatta a török elnök.

Erdogan a lapnak megemlítette, hogy látogatását már jóval a puccskísérlet előtt szervezték, a találkozással kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatában egy új lépést jelent majd.

A Reuters egy fordulatot vél felfedezni Erdogan nyilatkozataiban, amikor a nyugati vezetőket ostorozza a július 15-i puccskísérletre adott válaszukért. Még július 26-án Erdogan arról beszélt, hogy Törökország tartja magát a menekültek ügyében tett ígéretéhez.

Ugyanakkor a török elnök a mostani interjúban úgy vélte:

az Európai Unió nem őszinte Törökországgal.

A török állampolgárok uniós vízummentességének már június 1-től érvényesnek kellene lennie - emelte ki, majd hozzátette, ha a török követelések nem teljesülnek, akkor a menekültek visszafogadását sem lesz módjában teljesíteni Törökországnak.

Brüsszel is felkészül

Ankara márciusban egyezett meg az EU-val, hogy a menekültek görög határnál történő megállítása fejében pénzügyi támogatás felújítását, a törökök vízummentes EU-ba történő beutazását és az EU-tagság felgyorsítását kéri. A vízummentességről szóló tárgyalásokat azonban elhalasztották a török antiterrorista törvények miatt kialakult vita kapcsán, illetve mert a Nyugat aggodalmát fejezte ki a puccskísérletet követő ankarai fellépés miatt. (Az EurActive szerint a július 15-i puccskísérlet után emelkedett az Égei-tengeren át érkező menekültek száma.)

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke a Tagesspielnek adott interjújában hangsúlyozta az EU-török egyezmény fenntartásának fontosságát. Az EU-nak folytatnia kell a tárgyalásokat az olyan "nehéz" felekkel is, mit Törökország, "nem azért mert szeretjük a kormányukat, hanem mert tartozunk azoknak, akik szenvednének akkor, ha nem sikerül megegyeznünk - fogalmazott a bizottság elnöke.

Erdogan interjújában megjegyezte, hogy az EB nem tett engedményeket Törökországnak a vízummentességet illetően.

Közben viszont Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztosa a Die Weltnek arról beszélt, hogy Brüsszel felkészül arra az esetre is, ha az EU-török megállapodás összeomlana.

Előkerül a gázkérdés is

Az orosz-török csúcstalálkozón előkerül a Török Áramlat projekt kérdése is, amit az orosz gép lelövése után jegeltek az oroszok. Ez az a gázvezeték, amely elkerülné Ukrajnát és Szófiát büntetve, mert a Déli Áramlat beruházását visszavonta, Törökországba érkezne a Fekete-tenger felől. Ha elkészülne, akkor mintegy 47 milliárd köbméter gáz érkezhetne ezen keresztül Közép-Európába és a Balkánra.

Bár török tisztviselők cáfolják, hogy Törökország ezzel a látogatással hátat fordítana a Nyugatnak, feszült kapcsolatot viszont a Kreml úgy értékeli, mint egy lehetőséget egy NATO-tag megnyerésére és a nyugati államok közötti megosztottság mélyítésére - értékelte a CNN-nek Alekszander Simulin, a moszkvai USA-Kanada Intézet szakértője.