A múlt szombathoz képest nyugodt délelőtt után a francia főváros különböző helyszínein, a Champs-Elysées sugárút közelében, az avenue Hoche-on, az avenue Marceau-n, a boulevard Haussmannon, az Opera környékén sárga mellényt, bukósisakot és szemüveget viselő 10-12 fős csoportok kerültek összetűzésekbe rohamrendőrökkel, akik könnygázzal oszlatták az embereket és vízágyúkat is bevetettek a randalírozókkal szemben. A környéken rongálások is történtek, kirakatokat törtek be, több helyen az utcaköveket is felszedték az MTI tudósítása szerint.

Korábban mintegy 1500 sárgamellényes nyugalomban tüntetett a Champs-Elysées sugárúton, de délután ott is állandósultak az összecsapások a rendőrök és az őket petárdákkal és egyéb tárgyakkal dobáló tüntetők között. Fosztogatók is megjelentek a sugárúton, akik erővel leszedték a palánkokat a bedeszkázott üzletek kirakatairól. Többen barikádokat próbáltak építeni, aminek megakadályozására a csendőrség Párizsba vezényelt páncélosait is bevetette a rendőrség.

Mindeközben a főváros keleti részén lévő Nation tértől jó hangulatban indult el mintegy 2 ezer emberrel a Républiqe tér irányába a Menet az éghajlatért elnevezésű felvonulás, amelyben kisgyermekes családok mellett olyan sárgamellényesek is részt vettek, akik szerint a környezetvédelem és az igazságos adópolitika nem zárja ki egymást.

Nem a megszokott tüntetés

Több párizsi is arról számolt be, hogy miután a sárgamellényesek nem szervezettek, a tüntetés egyáltalán nem hasonlítható az átlagos francia, jól biztosított megmozdulásokhoz.

"Mindenki össze-vissza járkál Párizsban és nem tudja, hova tart. De az emberek beszélgetnek, vitáznak egymás között. Ez se rossz. Itt nem tudni, mikor kezdődik és mikor végződik a tüntetés. Az emberek azért kissé félnek, sokan mondják kedvesen, amikor meglátják a sárgamellényt rajtam, hogy vigyázzak magamra" - mondta egy 27 éves tüntető a Le Monde című napilapnak.

A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a nagyobb vidéki városokban délelőtt 31 ezren tüntettek békésen, többek között Marseille-ben, Lyonban, Lille-ben, Toulouse-ban és országszerte mintegy 700 előállítás történt, többségük nem az összecsapásokat követően, hanem azokat megelőzendő. Délutánig Párizsban 651 előállítás történt és több mint ötszázan kerültek őrizetbe.

A délkelet-franciaországi Grenoble-ban a sárgamellényesek egyik szóvivőjét, Julien Terrier-t "törvénytelen tüntetés szervezésének" gyanújával vették őrizetbe. Ezt követően mintegy ötszáz tüntető követelte társuk szabadon engedését a rendőrség épülete előtt.

Az autóutakon a körforgalmakban és a lehajtóknál is folytatódtak a sárgamellényeseknek tüntetései, forgalomlassító megmozdulásai. Sok helyen a rendőrök és a tüntetők barátkoztak egymással.

De kik tüntetnek valójában?

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály bérből és fizetésből élő rétege, amely igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen három hete kezdődtek országszerte a tüntetések a közutakon épített úttorlaszok mentén.

A francia kormány - eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének - a héten bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti azt, de a tüntetők ezt már kevésnek tartják és egyre több szociális jellegű követelést támasztanak, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik.

A mozgalomnak ugyanakkor nincs vezetője, se szervezett formája, tagjai kizárólag magukat képviselik, "a jobb megélhetésért és életszínvonalért" harcolnak, a politikai pártok és szakszervezetek segítségét és képviseletét elutasítják.

Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága az elmúlt napokban valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig rokonszenvez a szociális mozgalommal.