Négy hónappal ezelőtt Hossein Amirabdollahian iráni politikua azzal korholta a nyugati országokat, hogy ezer arcuk van, így nem lehet megbízni bennük. Ezzel reagált arra, hogy az EU szankciókat vezetett be nyolc iráni személlyel és három szervezettel szemben az emberi jogok megsértése miatt – írja a Fianancial Times az iráni kormányalakítást elemző cikkében. Akkoriban a közösségi médiában arról is értekezett, hogy milyen esélyeket lát a hat nagyhatalom (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország, Oroszország) és Irán atomalkujának felújítására. Nemes egyszerűséggel azt írta Franciaországról és Németországról, hogy nem a megoldás, hanem a probléma részei.

Amirabdollahian tehát a rendszer radikális, Nyugat-ellenes elitjéhez tartozik, jó kapcsolatokkal a Forradalmi Gárdával, mégis az ő feladata lesz, hogy közvetítsen a teheráni vezetés és a külvilág között, miután őt jelölték a júniusban hatalomra került új államfő, Ebrahim Raiszi nyár végén hivatalba lépő kormányába. A posztot Mohammad Javad Zariftól, egy az USA-ban végzett diplomatától veszi át, aki határozottan támogatta az atomalkut, és igyekezett menteni, ami menthető, miután Donald Trump három évvel ezelőtt felrúgta a megállapodást.

A perzsa országgal foglalkozó elemzők mégis optimisták, úgy vélik, hogy az iráni egyetemen diplomát szerzett, 57 éves Amirabdollahian képes lesz segíteni a nukleáris leszerelésről folyó tárgyalásokat. A rendszer elitjével ápolt jó kapcsolatai kapóra jöhetnek, miután ezek nagyobb befolyást biztosítanak neki, mint amivel Zarif valaha rendelkezett. Ahogy külügyminiszterré válik, elhalkul a radikális hang, és átveszi a helyét a közvetítés a rezsim diplomáciai és katonai ága között – véli a brit üzleti lap egy a rezsimet belülről ismerő forrása.

Meg akarnak egyezni

A szintén keményvonalas Ebrahim Raiszi államfő a napokban veszi át az ország kormányzását. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy kormánya folytatni fogja a tárgyalások az atomalku feltámasztása érdekében. Miután elődjénél Hasszánn Rohaninál – a megállapodás másik nagy támogatójánál – radikálisabb társaság kerül helyzetbe Teheránban, a nyugati tárgyalók nehezebb egyeztetésekre számítanak. Ugyanakkor mindkét fél tisztában van azzal, hogy a megállapodás nem lehet személyek függvénye.

Amirabdollahian kinevezése azt jelenti, hogy az iráni politikai elit magjához tartozó személy kerül az iráni diplomácia élére, ezért hatékonyabban közvetíthet a ország elitje és a külvilág között. Tőle mint közülük valótól, bizonyára jobban elfogadják a kompromisszumokat, mint Zariftól – derül ki Ali Vaez politológus-kutató szavaiból. Ugyanakkor nem Holdról jön, egyebek mellett részt vett az atomalku megkötésének előkészítésében 2013-ban Barack Obama akkori amerikai elnök szakértőivel, ami aztán elvezetett a 2015-benaláírt megállapodáshoz.

Egyezkedni kell

Mind Raiszi, mind Amirabdollahian jelezte, hogy olyan külpolitikát kívánnak folytatni, ami előnyben részesíti a regionális kapcsolatok normalizálását, akár olyan régi ellenségekkel szemben is, mint Szaúd-Arábia. Irán kiegyensúlyozott viszonyokra törekszik a Kelettel és a Nyugattal – tette hozzá ehhez a jövendő külügyminiszter. Különösen igaz ez az Irán szomszédságában lévő államokra.

Egy a rezsimhez közelálló forrás szerint Teheránnak nincs más választása, mint a békülés, mivel Izraellel titkos háborút vív. Minél ellenségesebb a viszonya a szomszédos államokkal, annál erősebb ellenfélként áll vele szemben Izrael. Egy helyi konzervatív elemző szerint Amirabdollahian választásával – egy olyan radikális helyett, aki mereven elutasítja az atomalkut – Raiszi azt jelzete, hogy el akarja kerülni az ellentétek éleződését a jelenlegi iráni rezsim ellenfeleivel. Így a külpolitika nagyjából olyan lesz, mint Zarif alatt.