A csütörtök este Brüsszelben kezdődő EU-csúcs fő témája a migráns válság kezelése lesz, ahol az uniós vezetők várhatóan véglegesítik a törökökkel kötendő megállapodás szövegét. Pénteken az uniós vezetőkhöz csatlakozik majd a török miniszterelnök, Ahmet Davutoglu is, így a jelenlegi várakozások szerint pénteken születhet döntés az EU-török megállapodásról.

A készülő egyezmény értelmében Ankara további pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. A törökök cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsokat. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Kapcsolódó

A Politico című brüsszeli hírportál által megkérdezett politikusok, diplomaták és tanácsadók túlnyomó többsége, 89 százaléka szerint sikerül megkötni a migrációs válság kezeléséről szóló egyezményt az Európai Unió és Törökország között. A friss felmérésben csaknem száz, a brüsszeli döntéshozatalra rálátó embert kérdeztek meg, többek között Alexander Vershbow-t, a NATO-főtitkár helyettesét, Carl Bildt egykori svéd kormányfőt és Györkös Pétert, a magyar uniós állandó képviselet előző vezetőjét.

Az egyik résztvevő úgy vélte az uniós tagállamok többsége érdekelt az alku megkötésében, viszont "úgy tűnik, nem törődnek azzal, hogy a megegyezés komoly jogi aggályokat vet fel nemzetközi szerződések és a genfi egyezmény vonatkozásában".

A válaszadók ugyanakkor meglehetősen szkeptikusnak tűntek a készülő megállapodás hatékonyságát illetően. A megkérdezettek 64 százaléka arra számít, hogy az esetleges egyezmény nyomán mindössze kis mértékben mérséklődik majd az Európába tartó migránsáradat. Mint egyikük mondta, a tervezet végrehajtása nagyban függne a szíriai polgárháború alakulásától is. Egy másik illetékes úgy vélekedett, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonal zárva tartása nagyobb eséllyel vezetne eredményre a menekültáradat csökkentésében, legalábbis addig, amíg nem építenek ki alternatív útvonalakat az embercsempészek. A válaszadók 85 százaléka úgy gondolja, hogy az uniós tagországok bizonyos belső schengeni határai az év végéig zárva maradnak.

Juncker optimista

Csütörtökön több nyilatkozat is megjelent a brüsszeli EU-csúccsal kapcsolatban. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (képünkön) a tagállamok vezetőinek írt levelében azt írta, hogy "halad a munka, de még sok a tennivaló", de a legfontosabb annak a biztosítása, hogy az elfogadott döntések összhangban legyenek a nemzetközi és az uniós joggal. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a körvonalazódó EU-török megállapodás sikere attól is függ, hogy Ankara támogatja-e a ciprusi béketárgyalásokat.

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker óvatos optimizmusának adott hangot egy csütörtöki, Handelsblattban megjelent interjúban, úgy vélte, sikerül "kötelező érvényű" megállapodásra jutni Törökországgal. Az EB elnöke agyrémnek nevezte, hogy a formálódó megállapodás értelmében az EU a tömeges kitoloncolás eszközét alkalmazná.

"Valamennyi illegális migránsnak egyéni menekültügyi eljárásban lesz része, amely nagyjából egy hétig tart majd, és lesz joga fellebbezni a döntés ellen. Csak ezután lehet visszaküldeni Törökországba" - mondta.

Juncker szerint a vízumliberalizáció ügyének előmozdítása az ankarai vezetésen múlik, amelynek számos feltételt kell teljesítenie, egyebek között módosítania kell kilenc törvényt. Az EU ragaszkodik a szabályok betartásához és nem tesz engedményt Törökországnak - jelentette ki, majd hozzátette: nem érzi úgy, hogy az EU kiszolgáltatott lenne Törökországnak, és nem lát problémát a jogállamiságról - a többi között a sajtószabadságról és az emberi jogokról -, valamint az igazságszolgáltatásról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásában. Mint mondta, semmi nem szól az ellen, hogy Törökország ezeken a területeken közeledjék az EU-hoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint 15 éve kezdődött török uniós csatlakozási folyamat "nyílt végű", vagyis nem feltétlenül vezet Törökország felvételéhez. Törökország "momentán nem érett az uniós tagságra, és szerintem tíz év múlva sem lesz az" - fogalmazott Juncker.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke pedig arra figyelmeztetett még szerdán, hogy ha nem sikerül egyezségre jutni a mostani csúcson, az azt a veszélyt hordozza magában, hogy Görögország Európa menekülttáborává válik.

Ausztria: szükséges, de nem minden áron

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter már kétségeinek adott hangot a ZDF német televíziónak csütörtök reggel adott interjújában, ahol arról beszélt, hogy szükséges a Törökországgal való együttműködés, de nem minden áron. Az osztrák tárcavezető szerint nem szabadna a vízumkötelezettség eltörlésével jutalmazni Törökországot, miután Ankara korlátozza a sajtószabadságot. Úgy vélte: az uniónak a megegyezés érdekében nem szabadna lemondania saját értékeiről.

Werner Faymann osztrák kancellár viszont abban reménykedik, hogy az uniós csúcson véget vetnek majd a menekültek korlátlan átengedésének. Szerdai parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a jobb határvédelem miatt támogatja a megegyezést Törökországgal, azonban a vízummentességgel és a csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben nem tenne engedményeket, az anyagi támogatást pedig nem Törökországnak, hanem a menekülteknek folyósítaná.

Németország: ez az első igazi esély

A csütörtökön kezdődő uniós csúcs az első igazi esély a menekültválság megoldására - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag). A kancellár szerint Törökországnak is érdeke az együttműködés az EU-val, hogy "rendezni és irányítani" tudja a területére érkező menekülthullámot, és visszaszorítsa az egyre inkább elburjánzó embercsempészetet. A közös cél a "terhek méltányos megosztása" is - tette hozzá. Emellett megjegyezte, hogy az EU-csúcson nem lesz napirenden a török EU-csatlakozás.

Spanyolország: csak jogszerűen

"Szükségünk van az együttműködésre Törökországgal", de az együttműködés nem jöhet létre bármi áron, annak ésszerűnek és jogszerűnek kell lennie, tiszteletben tartva a menedékkérők jogait - hangsúlyozta a parlament Európai Uniós bizottságának ülésén Fernando Eguidazu, uniós ügyekért felelős államtitkár, aki beszámolt az EU-török migrációs válságkezelési megállapodás jelenlegi tervezetéről, amelyet aztán megvitattak a pártok képviselői.

A spanyol parlament pártjai által szerdán egyhangúlag elfogadott állásfoglalás - amely Mariano Rajoy ügyvezető miniszterelnök mozgásterét is megszabja a témáról az EU-csúcstalálkozón - egyebek mellett azt tartalmazza, hogy Spanyolország számára elfogadhatatlan a Görögországba illegálisan érkezők kollektív visszafordítása Törökországba vagy más, az Európai Unión kívüli államba, és ragaszkodik a nemzetközi és uniós jogszabályok betartásának garantálásához.

Spanyolország szerint a megállapodásnak tartalmaznia kell a biztonságos útvonalak elősegítését, a befogadó és tranzit országok támogatásának növelését, illetve a legkiszolgáltatottabb csoportok, az egyedül érkező gyerekek, valamint az erőszakot elszenvedett nők védelméről szóló intézkedéseket.

Emellett sürgették a menekültek EU-n belüli áthelyezéséről szóló 2015-ben elfogadott programot is, amelyben Spanyolország több mint 17 ezer ember befogadását vállalta, de közülük eddig 18-an érkeztek meg a dél-európai országba.

A tervezett EU-török megállapodás egyébként komoly ellenérzéseket váltott ki Spanyolországban. Az Európai Parlament 32 spanyol képviselője nyílt levelet küldött Mariano Rajoynak kérve, hogy utasítsa el a török javaslatot, mert szerintük az nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és sérti a menekülteket védő nemzetközi és közösségi jogokat.

Románia: kvóta csak önkéntes alapon

Románia támogatja az Európai Unió és Törökország együttműködésének erősítését, de a menedékkérőket átvételét csak az uniós jog betartásával és kizárólag önkéntes alapon tartja elfogadhatónak - jelentette ki csütörtökön Klaus Iohannis államfő. Románia tavaly is ellenezte az Európába érkezett migránsok megszabott kvóták szerinti szétosztását a tagállamok között, az uniós belügyminiszterek döntése ezt mégis kötelezővé tette - tette hozzá. A román elnök szerint az EU és Törökország között tavaly ősszel megkötött megállapodást mindenképpen végre kell hajtani, ami pedig a múlt héten ismertetett utólagos javaslatokat illeti, azokról szerinte heves vita várható az uniós csúcstalálkozón.

Csehország: a V4-ek együtt fognak szavazni

Csehország a csütörtöki európai uniós csúcstalálkozón kitart azon álláspontja mellett, hogy a szíriai menekültek áttelepítésére Törökországból más tagállamokba a már jóváhagyott mechanizmusokat kell felhasználni - jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a képviselőház EU-ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén Prágában. Sobotka szerint az EU és Törökország között megkötendő megállapodás nem vezethet a korábban jóváhagyott menekültkvóták megemeléséhez. Csehország álláspontja ebben a kérdésben nem változott.

"Lengyelország viszont megváltoztatja álláspontját. A tartós áttelepítési rendszer bevezetésének kérdésében a visegrádi négyek együtt fognak szavazni, álláspontunk így egységes lesz" - szögezte le. (Varsó tavaly - még az előző lengyel kormány idején - a négy visegrádi ország közül egyedüliként megszavazta az uniós elosztási kvótákat.)

Sobotkának meggyőződése, hogy a szemet szemért megoldás korlátozhatja a Görögországba áramló menekültek számát. "Szükség van azonban annak tisztázására, hogy ennek a mechanizmusnak a megvalósítása a gyakorlatban mennyire van összhangban az érvényben lévő menekülttörvénnyel és a nemzetközi kötelezettségekkel".  Közölte, hogy Csehország kész segítséget nyújtani Görögországnak az adminisztratív terhek viseléséhez. "

Csehország tavaly önkéntesen felajánlotta, hogy 1100 menekültet vesz át Olaszországból és Görögországból. További 1691 menekült befogadására a szintén tavalyi európai uniós belügyminiszteri döntés kötelezi Csehországot. Prága néhány más országgal együtt - köztük Magyarországgal és Szlovákiával - ezt a döntést vitatja és ellenzi.

Magyarország: a magyar érdekeket meg tudjuk védeni

A magyar álláspontról csütörtökön Orbán Viktor a csúcs előtt azt mondta: a magyar kormány célja, hogy kizárólag önkéntes alapon történjen bármifajta menekültcsere vagy betelepítés az Európai Unió és Törökország között készülő esetleges migrációs egyezmény keretében. A magyar miniszterelnök a csúcsértekezletre megérkezve kifejtette, azzal a céllal ülnek le a tárgyalóasztalhoz, hogy "ha lesz is a törökökkel megállapodás, akkor abban csak olyan szakaszok szerepeljenek, amelyek a Törökországból érkezőknek a betelepítését önkéntes alapon és nem kényszer alapján akarják rendezni". Újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy lát esélyt ezen cél elérésére.

A vízumkérdésről szóló vitában Magyarország korábban is azt képviselte, hogy Ukrajnának minél hamarabb, de Törökországnál mindenképp előbb adják meg az uniós vízumkedvezményt, és úgy látja, hogy "ebbe az irányba mozdulnak el a dolgok ma és holnap itt Brüsszelben". "A magyar érdekeket meg tudjuk védeni, hogy azon felül mi lesz, azt meglátjuk" - összegzett Orbán.

Belgium: inkább zsaroláshoz hasonlítanak a török követelések

Törökország sokat kér, és a követelései már inkább zsaroláshoz hasonlítanak, mint segítségkéréshez - mondta Charles Michel belga kormányfő az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójára érkezve csütörtökön. Egy ilyen követeléssel szemben meg kell védeni az európai érdekeket. Európa megmutatta, hogy többre is képes, ha máshogy nem megy, akkor az eddig érkezett menekültek áthelyezésével kell csökkenteni a tagállamokra nehezedő nyomást . Michel szerint az európai értékek szem előtt tartása elengedhetetlen, amelynek értelmében alapkövetelmény a sajtószabadság és az emberi jogok teljes körű betartása török részéről is. A megegyezéshez az kell, hogy Törökország teljesítse minden vállalását, de még nem tartunk itt - hangsúlyozta.