Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésének napján világossá tette, hogy megváltoztatja az USA politikai irányvonalát - kezdi elemzését John Harwood, a CNBC vezető szerkesztője. A volt ingatlanmágnás arról beszélt, hogy az USA más országokat tett gazdagabbá saját maga ahelyett, mások katonai erejét támogatta a sajátja helyett, ám immáron Amerikát fogják az első helyre tenni.

Panaszkodott az úgynevezett liberális világrendre, amelyben nemzetközi gazdasági és biztonsági egyezmények kötik össze a legnagyobb piacgazdaságokat, egyben demokráciákat. Ezt a világrendet az USA vezetésével építették fel a második világháború után. Az ország elnökei, akármelyik párthoz tartoztak is, egyetértettek abban, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az IMF vagy a NATO segít a háborúk megelőzésében, az amerikai értékek terjesztésében és erősíti a prosperitást otthon és külföldön egyaránt.

Kapcsolódó

Működött

Ez a rendszer működött. Az USA megnyerte a hidegháborút a Szovjetunióval szemben és elkerülte, hogy újabb világháború pusztítsa el az emberei civilizációt. A világgazdaság az inflációval kiigazított adatok alapján hétszeresére nőtt 1960-as szintjéhez képest. Eközben az USA gazdasága - jóval magasabb bázisról indulva - mintegy hatszoros bővülést könyvelt el.

Jelenleg az Egyesült Államok évente átlag 14 milliárd dollárt költ az említett intézményekre, ám - ahogy a 70 éve alapított, nonprofit alapon működő Rand Corp. nemzetközi kutatóintézet idén megjelent tanulmányából kiderült - eközben dollár-százmilliárdokat keresett a nemzetközi kereskedelem bővülésén, a hatékonyság növekedésén és azon, hogy sikerült elkerülni a romboló politikai-katonai konfliktusokat, illetve erősíteni a világ pénzügyi rendszerének stabilitását, javítani átláthatóságát.

Az USA-nak aránytalanul nagy befolyása volt erre a rendszerre, amelyből óriási diplomácia hasznot húzott. Ezt azután a saját érdekei érvényesítésére használhatta - mondta Michael Mazarr, a Rand kutatója a CNBC cikkírójának. A szakértő szerint ki lehet jelenteni, hogy nem volt még a világon olyan nagyhatalom, amely olyan versenyelőnyt szerzett volna másokkal szemben, mint amilyenhez az USA jutott ennek a világrendnek köszönhetően.

Valakik közben rosszul jártak

Egyesek azonban az utóbbi időben rosszul jártak. A Peterson Institute for International Economics becslése szerint az elmúlt években a világkereskedelem bővülése miatt évente 156 ezer munkahely veszett el az USA-ban.

Ez párosult az erősödő bevándorlásból fakadó kulturális változásokkal, így az USA-ban és Európában súlyos megrázkódtatás érte a kék galléros alsó középosztálybelieket, azaz a fizikai munkát végző rétegeket. Ez utat nyitott a populista politikusok előretörése előtt, akik célba vették a fennálló világrendet is.

Ugyanezt tette a szovjet világbefolyást visszasíró orosz vezetés. A brit parlament vizsgálja, hogy az oroszok befolyásolták-e a brexitkampányt a 2016-os függetlenségi népszavazáson annak érdekében, hogy leválasszák az Egyesült Királyságot az Európai Unióról. Az USA hírszerző ügynökségei szerint Moszkva beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba is.

Trump ígéretéhez híven egymás után bontja le a meglévő nemzetközi struktúrát. Visszavonta az USA-t a csendes-óceáni TPP kereskedelmi egyezményből és fenyegeti az észak-amerikai szabadkereskedelmi rendszert, a NAFTA-t. Kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből és felrúgta az iráni atomalkut. Megkérdőjelezte a NATO lényegét, hogy tagállamai kiállnak egymás mellett, és az USA ellenségének bélyegezte az EU-t, amely ellen vámháborút kezdett.

Nagy baj lesz

A szakértők hada és a washingtoni kongresszus két háza is arra figyelmeztet, hogy a hagyományos szövetségi rendszer aláásása visszaüt, azaz ártani fog az amerikai gazdaságnak és rontani fogja az USA biztonságát. Nem ez az első eset, hogy feszültségek vannak a transzatlanti viszonyrendszerben, de olyan még nem volt, hogy az Egyesült Államok elnöke ne hitt volna a liberális világrend hasznosságában.

A világrendszer, amelyben élünk, már Trump megjelenése előtt is nyomás alatt volt főként Peking és Moszkva izmozása, illetve a 2008-2009-es világgazdasági válság miatt, amely megrogyasztotta a piacgazdaság önszabályozó erejének hitelességét. Most azonban sokan attól tartanak, hogy túl nagy károk keletkeztek. Robert Kagan konzervatív külpolitikai szakértő például nemrégiben annak a véleményének adott hangot a Washington Postban, hogy nyakunkon a világválság.

A fotó forrása: Shutterstock