A Fed várhatóan folytatja a taperinget, ha a gazdaság alapvető körülményei nem változnak, s ez oda vezethet, hogy októberig véget érhet a kvantitatív lazítási program - mondta a Dr. Végzetként is emlegetett Nouriel Roubini a Fox Business News-nak adott interjújában. A  zéró kamat azonban várhatóan megmarad jövő közepéig az Egyesült Államokban, s csak akkor indulhat meg egy lassú kamatemelés, de ez egy nagyon lassú és óvatos folyamat lesz. Egészen 2018-ig eltarthat, amíg az amerikai alapkamat 4 százalék közeli szintekre emelkedik a jelenlegi nulláról - mondta Roubini.

A kamatemelési ciklus csúcsa várhatóan 4 százalék körül lesz, de ezt rendkívül lassan és fokozatosan próbálja majd meg a Fed elérni, s ennek megfelelően a folyamat hatása az államkötvény hozamokra is fokozatos lesz. Az államkötvények hozama eközben nagyjából 4,25 százalékig emelkedhet, s lesznek olyan időszakok, amikor a hozamok emelkedésének hatására negatív megtérülést lehet majd az amerikai állampapírokon realizálni. Összeomlástól ennek ellenére nem kell tartani, mert időben annyira elnyújtott lesz ez az időszak, hogy a kötvénypiacnak lesz lehetősége az alkalmazkodásra..

Buborékveszély

A legnagyobb aggodalmam a folyamattal kapcsolatban, hogy amíg a gazdasági növekedés ennyire vérszegény lesz, az alacsony növekedési ütem magas munkanélküliséggel párosul, addig a Fed kivonulása az extrémen laza monetáris politikából szintén nagyon lassú lehet - magyarázta Roubini.

Ugyanakkor a laza monetáris politika extra likviditást generál, s ez helyet keres magának a piacon, ami néhány eszközosztály esetében inflációhoz vezethet. Persze ennek vannak pozitív hatásai, az ingatlanárak és a részvényárfolyamok emelkedése a vagyonhatáson keresztül kedvező lehet.

Azonban fokozatosan az eszközárak emelkedése túlárazottsághoz vezethet, ez pedig előbb utóbb buborékok kialakulását eredményezheti. Ingatlanpiaci buborék, hitelpiaci buborék, részvénypiaci buborék is kialakulhat ebben az időszakban. A baj az, hogy ha a Fed hacsak a jövő év közepén kezd el kamatot emelni és lassan teszi ezt, akkor még legalább négy év van arra, hogy ezek a buborékok kialakuljanak. Márpedig az ilyen lufik előbb utóbb kidurrannak, s annak megint elképesztő negatív hatásai lehetnek.

A kérdés most nem az, hogy pontosan mikor ér véget a Fed eszközvásárlási programja, s nem is az, hogy mikor kezd el kamatot emelni a jegybank. Inkább az lesz az érdekes, hogy ha véget ér a kvantitatív lazítás, akkor mit kezd majd a jegybank azzal a helyzettel, hogy már csak egy hatékony eszköz lesz a kezében a monetáris politika alakítására, mégpedig a kamat.

Ez lesz a legnagyobb kihívás

A Fed előtt álló legnagyobb kihívás így az lesz a következő 3-4 évben, hogy megtalálja az egyensúlyt. Ne kezdjen el szigorítani túl hamar és ne tegye túl gyorsan, mert ezzel összeomlást idézhet elő a kötvénypiacon, ugyanakkor próbálja meg megelőzni a veszélyes buborékok kialakulását.

A befektetőknek pedig az jelenti majd a kihívást, hogy eltalálják ennek az ütemét. Minél lassabb lesz a szigorítás, annál több eszközosztály ára fog mesterségesen emelkedni, olyan szintekre, ahonnan már akár drasztikusan is tudnak esni. Ez persze nem a következő 12 vagy 24 hónap témája lesz, de a buborék kialakulásának már vannak jelei.

Már vannak jelei a lufinak, de még lehet fújni

A bóvlikötvények piaca már olyan pezsgést mutat, mint utoljára 2006-2007-ben a válság kirobbanása előtt, s a bóvlikötvények hozamfelára is elképesztően alacsony szintekre süllyedt. Még nincs igazi lufi ezen a piacon, de ha a kamatok ilyen alacsony szinten maradnak a következő egy-két évben, akkor bizony ismét egy jól kifejlett hitelpiaci buborékkal állunk majd szemben - figyelmeztetett a szakértő.

A részvénypiaccal kapcsolatban Roubini véleménye az volt, hogy a P/E hányadosok jelenleg valamivel hosszútávú átlaguk felett tartózkodnak, ha a Shiller-féle hosszabb távú átlagot vesszük figyelembe. Persze vannak olyan szektorok, mint az internetes cégek és a biotechnológiai cégek részvényei, ahol az árazások nagyon elszakadtak a reálistól, itt már meg is indult egy korrekció. Az egész részvénypiacon szerinte még nincs vészes túlárazottság, azonban ha még egy ilyen évet produkál a piac, mint a tavalyi - az árfolyamok 30 százalékkal, míg a nyereségek mindössze 6 százalékkal emelkedtek - akkor alapos oka lehet a befektetőknek az aggodalomra a kialakult túlárazottság miatt.