A világ legnézettebb sporteseménye, a labdarúgó-világbajnokság nem csupán a sportrajongók lelkében okozhat viharokat, hanem a világgazdaságban is. A tizenegyesekkel eldöntött meccsek izgalmához hasonló sokkok nem egyszer jártak kéz a kézben hasonlóan idegtépő összeomlásokkal a világ tőzsdéin vagy más piacain - emlékeztet Dario Perkins, a londoni Lombard Street Research pénzügyi szolgáltató cég közgazdásza a CNBC-nek nyilatkozva.

Az első focivébét 1930-ban rendezték - ez volt egyben a nagy depresszió első teljes éve. Az elmúlt két évtizedben hasonló baljóslatú jelenségek kísérték a foci ünnepét. Az 1990-es világbajnokság idején hanyatlott recesszióba az USA gazdasága. Ennek romboló hatása négy évvel később, az 1994-es vébé idején söpört végig a fejlett országokon. Újabb négy év múlva, 1998-ban az ázsiai pénzügyi válság vonta el a befektetők figyelmét a meccsekről. Emellett csődbe ment a Connecticut állambeli Long Term Capital Management (LTCM) hedge fund. Az USA lakáspiacának megroggyanása a 2006-os rendezvény idején kezdődött, az eurózóna adósságválsága pedig a 2010-es, vuvuzelától hangos dél-afrikai vébével esett egy évre.

Valami van benne

Az egybeesések elgondolkodtatnak. Feltettem magamnak kérdést: mi üthet be idén? - mondja Perkins, aki úgy látja, hogy vannak olyan eszközbuborékok a világgazdaságban, amelyek kipukkadhatnak 2014-ben, a június 12-én kezdődő brazíliai világbajnokság évében. Az első jelölt az Abe Sindzo japán miniszterelnökről abenomicsnak keresztelt gazdaságélénkítő politika kifulladása. Az abenomics agresszív monetáris enyhítése felpörgette a szigetország tőzsdéjét és alaposan meggyengítette a jent.

A befektetők arra számítottak, hogy a kormány és a jegybank a beavatkozással véget tud vetni a tízéves deflációnak és hosszabb ideig tartó növekedésre serkentheti a gazdaságot. A vezető tőzsdeindex, a Nikkei-225 brutálisan, 40 százalékkal nőtt azóta, hogy Abe 2012 decemberében átvette az ország kormányzását. Az élénkítő program azonban kifulladóban van. Az április fogyasztásiadó-emelés fékezi a GDP bővülését, és úgy úgy tűnik, hogy a Bank of Japan nem hajlandó további monetáris könnyítéssel ellensúlyozni az adóemelés hatását.

USA, Kína

Ha a világ harmadik legnagyobb gazdaságának baja nem lenne elég, akkor ott vannak a világ első számú gazdaságában ketyegő bombák. Sok elemző kételkedik abban, hogy az amerikai fellendülés kitartó lesz. A lakáspiac zavarba ejtően erőteljesen reagált a jelzálogpiaci kamatok legkisebb emelkedésére. A tavaly év végi változás nyomán márciusban nyolchavi mélypontra hanyatlott az új lakások értékesítése. Eközben a Fed kitart monetáris enyhítésének visszavonása mellett, amivel szűkíti a pénzkínálatot. Az eredmény a gazdaság stagnálása és a részvénypiacok megingása lehet.

És ha ez sem lenne elég, akkor még a világ második legnagyobb gazdasága is okozhat kellemetlen meglepetéseket. Perkins a kínai GDP növekedésének további lassulására és pénzügyi szektorban mutatkozó bajok fokozódására számít. Öt évvel azt követően, hogy a gazdaságot a hitelezés felpörgése kezdte élénkíteni, a lendület váratlanul, egy csapásra elveszhet. Az elmúlt hónapokban recsegni-ropogni kezdett a kínai gazdaság másik pillére, az ingatlanpiac. A lakásárakat az ország második, harmadik vonalbeli városaiban kialakult túlkínálat lökte lejtőre.

Végül számolhatunk a kiszámíthatatlannal is. Senki sem tudja például mi fog történni Ukrajnában az év hátra lévő részében. Nem kell kitörnie a harmadik világháborúnak ahhoz, hogy olyan események következzenek be, amelyek durva negatív hatással lehetnek a világ törékeny pénzügyi rendszerére.