Fujimaki Takeshi, aki 2000-ben egy évet dolgozott a magyar származású üzletember Soros György alapjánál, biztosra veszi, hogy a Japán pénzügyi válságba kerül 2020-ig. Azért váltam politikussá, mert előbb vagy utóbb jön a krízis, és szeretnék tenni valamit azért, hogy ezt megelőzzük - magyarázta a Bloomberg tudósítása szerint Fujimaki, aki a Japán Újjáépítési Párt színeiben a nyári választáson került be a parlament felsőházába. Véleménye szerint az államadósság megállíthatatlanul nőni fog, ezért nem valószínű, hogy az ország kihúzza baj nélkül az évtized végéig.

Az összeomlás azzal indul majd, hogy az államkötvények hozama 70 százalékkal megugrik - nagyjából úgy, ahogy az 1998-ban Oroszországban történt. (Jelenleg a benchmark hozam 0,685 százalék, a japán adósságok hitelbiztosítási felára pedig 62 bázisponttal rekordalacsony szinten áll.) Kiváltó oka a Bank of Japán mértéktelen kötvényvásárlása lesz - mondta a képviselő, aki politikussá válása előtt a JP Morgannál dolgozott.

Kiiktatták a piaci értékítéletet

A BoJ havonta hétezer milliárd jen (71 milliárd dollár) értékben vásárol kötvényeket, ami Fujimaki szerint odavezetett, hogy egyszerűen kiiktatták a piaci szabályozást a japán gazdaságból. A monetáris enyhítés ezzel buborékot állít elő a japán állampapírok piacán - a piac előbb-utóbb felismeri a kockázatot, amit a lufi kipukkadása követhet. A válság nyomán nagy felfordulás lesz és a kormányzó Liberális Demokrata Pátnak mennie kell - jósolja a közgazdász-politikus.

A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a japán államadósság idén eléri a GDP 245 százalékát. A jövő áprilisban kezdődő adóévben az ország 22,2 ezer milliárd jent fog adósságszolgálatra költeni, azaz erre megy el az adóbevételek több mint fele. Az összeg a költségvetés 24 százaléka - derült ki a pénzügyminisztérium év eleji becsléséből.

Előre az alagútba?

Ezzel egyidejűleg a japán kormány ötezermilliárd jenes gazdaságösztönző program indítására készül szintén áprilistól. A vállalatok 500 milliárdos adókedvezményre számíthatnak, hogy legyen pénzük tőkeberuházásokra - jelentette az Asahi napilap forrás megjelölése nélkül. A kormány a jövő héten dönt arról, hogy végrehajtja-e az elődje által elhatározott adóemelést, amelyben tavasszal ötről nyolc százalékra, majd 2015 második felében tíz százalékra emelnék a fogyasztási adót.

A cél az lenne, hogy forrást teremtsenek az adósság törlesztéséhez, a kockázat viszont az, hogy az adóemelés lefékezi a fogyasztást és ezzel a gazdaságot. Fujimaki szerint szerint 35-40 százalékos emelésre lenne szükség a megfelelő forrás előteremtéséhez. Ezzel a nézetével nincs egyedül: Ito Takatoshi, a tokiói közszolgálati egyetem dékánja a héten arról beszélt, hogy legkevesebb 20 százalékra kellene emelni az adót. Ő is csak halvány esélyt lát a katasztrófa elkerülésére.

Fujimaki szerint az olimpia későn fog jönni ahhoz, hogy támaszt nyújtson a pénzügyi válság elkerülésére, amely 2020-ra már lecseng. Addigra a GDP már növekedési pályán lesz - a tízéves kötvényhozam leszorításához 5-6 százalékos bővülésre lenne szükség egy olyan országban, amelynek gazdasága évtizedek óta stagnál.