Drasztikusan emelkedett a Föld népessége az elmúlt évtizedekben. A nagy növekedés láttán azok, akik az emelkedő grafikonokat a végtelenbe szeretik meghosszabbítani azzal riogattak, hogy az emberiség létszáma hamarosan olyan méreteket ölt, amelyet képtelenek lesznek eltartani a föld erőforrásai. A fejlett gazdaságokból utóbbi 1-2 évtizedben érkező adatok, valamint a kínai egy gyermek program érezhető utóhatásai nyomán demográfusok egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy a népesség növekedése különböző folyamatok együttes hatásaként a jövőben magától is megáll, és ezután az emberi populáció létszáma lassan csökkenésnek indul.

A Magyarországot is sújtó komoly népességcsökkenésről és annak okairól korábban bővebben itt írtunk.

Az ENSZ szakértőinek aktuális előrejelzése szerint erre nagyjából 2080 körül kerülhet sor. Azonban ez az előrejelzés természetesen nem egy egzakt szám és számtalan olyan feltételezés eredőjeként adódik, amely rendkívül bizonytalannak tekinthető. Ezek közül a két legnagyobb hatású az, hogy

  • milyen gyorsan csökken a reprodukciós ráta Afrika szubszaharai térségeiben
  • illetve Kína milyen gyorsan tud talpra állni az egy gyermek politika okozta sokkból.

Amint arra Nick Parr, az ausztrál Macquarie University egyetem demográfia professzora felhívta a figyelmet, ez utóbbira egyelőre semmilyen fajta bizonyíték nem érkezett, annak ellenére, hogy az ENSZ szakértői számolnak ezzel.

A friss adatok mindenesetre rettenetesen borús képet festenek. A brit HSBC Bank elemzőinek friss összesítése szerint a legtöbb olyan országban, amelyek az élve születések számáról havi vagy legalább negyedéves adatsorokat készít, a születések száma jelentősen csökken 2023-ban, valamivel több, mint 4 százalékkal a 2022-es 3 százalék után. A 2022-es 3 százalék egyébként nagyjából összhangban van a Covid-19-es  járvány után tapasztalt ütemmel, most azonban gyorsult.

Modelljük szerint a világ népessége 2039-ben érné el a csúcspontját, több mint 40 évvel az ENSZ jelenlegi alapesetnek tekintett forgatókönyvében jósolt időpont előtt. A fejlett gazdaságokban a folyamat azt eredményezheti, hogy azok népessége a mai 1,3 milliárdról 2050-re 1,15 milliárdra, 2100-ra pedig 650 millióra csökkenjen. A jelenlegi pályán egy átlagos fejlett piacgazdaságban a népesség a felére csökkenne az évszázad végére.

Szokás azt gondolni, hogy a népesség csökkenése csak a fejlett gazdaságokban okoz problémát azonban ez koránt sincs így, a világ számos más részén ugyanis ugyanez történik. Néhány kivételtől eltekintve nagyon sok helyen a születési arányszámok gyors csökkenését tapasztalható, ahogy a lakosság egyre inkább urbanizálódik, a csecsemőhalandósági arányok összeomlanak, és a fogamzásgátlás könnyebben elérhetővé válik.

Kínában rosszabb a helyzet, mint eddig becsülték a friss adatok szerint. A születések száma 5,6 százalékkal, alig több mint 9 millióra csökkent tavaly. Így a teljes termékenységi ráta mindössze 1,02 gyermeket jelent egy nőre vetítve. A népesség száma ennek következtében 2023-ban 0,14 százalékkal csökkent, a születések száma pedig most már 2 millióval kevesebb, mint a halálozásoké.

Annak ellenére, hogy a születések száma még mindig háromszor magasabb, mint Kínában, Indiában is fennáll a veszélye annak, hogy ugyanezek a folyamatok induljanak el. A kihívások és a változó gazdasági és társadalmi tényezők arra késztetik az embereket, hogy később vállaljanak gyermeket. Ráadásul az olyan problémák miatt, mint az elhízás, a stressz, a dohányzás és a környezetszennyezés a termékenységi problémák egyre súlyosbodnak. Bár az előzetes adatok alapján úgy tűnik, hogy a születések száma 2023-ban enyhén emelkedik, a termékenységi ráta már most is a 2,1-es helyettesítési ráta alatt van. Ha a születések száma csökkenni kezdene, India is hasonló mintát követne, mint amit máshol látni lehetett.

A legszélsőségesebb történet globálisan Dél-Korea. A születések száma 2023-ban 8 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy a teljes termékenységi ráta (a harmadik negyedévben) az országban 0,7 gyermek/nő körül volt, úgy, hogy az 1990-es évek végén is 1,5 körüli érték volt a jellemző.

 A szakértők szerint a születésszámot drasztikus csökkenésének alapvetően 3 típusú oka van, amelyek egymással összefüggenek és erősítik egymás hatásait. Ezek a

  • társadalmi változások
  •  gazdasági kihívások
  •  az egészségügy

Az első talán a legismertebb. A nők egy nagyobb arányban vesznek részt a munkaerőpiacon a családalapítás időpontja egy inkább kitolódik. Egy több párt szeretné kiélvezni a karrier és a magasabb jövedelem biztosította lehetőségeket még a gyermekek érkezése előtt. Ráadásul a felmérések szerint a világjárvány és az azt kísérő korlátozások csak erősítették a fiatalokban annak az érzését, hogy egy csomó dologból kimaradtak, amit meg kell még tapasztalni családalapítás előtt.

Kapcsolódó

Felmérések szerint a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak is szerepet játszanak a gyerekvállalási hajlandóság csökkenésében

Gazdasági kihívások jelentette problémák az elmúlt évtizedben átalakultak. Korábban az volt a jellemző, hogy a jövedelmi szint emelkedésével lassan csökkent a születések száma, mivel a gazdasági növekedés együtt járt a fentebb leírt társadalmi változásokkal. Most azonban az eszköztárak és az ingatlan árak drasztikus emelkedésével fiatalok arányaiban nagyobb tömegei számára válik komoly problémává a lakhatás a fejlett világban. Az elemzők szerint a lakásárak 10 százalékos emelkedése a születési arányszám 1,3 százalékos csökkenéséhez vezet, a bérlők körében erőteljesebb 4,9 százalékos.

Erre jön még, hogy az elhízás, a környezetszennyezés és bizonyos rossz táplálkozási szokások drasztikusan negatív irányban befolyásolják a termékenységi szintet. Ezt erősíti, hogy ebbe az irányba hat a családalapítás kitolása is, hiszen a kor előrehaladtával mind a nők, mind a férfiak reprodukciós képessége csökken. A technológiai fejlődés ellensúlyozhatja ezt, azonban a mesterséges megtermékenyítési programok nem hatékonyak és jelenleg drágák is.