Az Európai Unió országainak egységes álláspontot kell elfogadniuk a palagáz-kitermelés megindításáról, mert enélkül az európai ipar összeomlását kockáztatják - állítja Berhard Roiss, az osztrák OMV olajvállalat vezérigazgatója. Az Egyesült Államokban a korábban elérhetetlen gázkészletek feltárása energiaellátási forradalmat indított el, míg Európában az új technológia - a gázt víz és vegyi anyagok bepumpálásával kiszorító hidraulikus rétegrepesztés - környezeti kockázatai miatt több országban moratórumot rendeltek el a palagáz kitermelésére. A nagy készletekkel rendelkező Franciaországban és Bulgáriában például ez a helyzet.

Roiss szerint az erős társadalmi ellenállással szemben az EU súlyára van szükség: nem elég, ha a tagállamok egyenként döntenek a kérdésben. Európai hátszél nélkül a 15 jelentős palagázkészlettel rendelkező tagország kormányai nemigen tudnak előrelépni ezen a téren. Ha azonban nem sikerül elindítani egy az USA-éhoz hasonló palagáz-forradalmat, akkor az európai vállalatok legyűrhetetlen versenyhátrányba kerülnek amerikai és ázsiai versenytársaikkal szemben. Ez munkahelyek tömeges elvesztéséhez vezet.

Nehogy késő legyen!

Az ipar leépülését még nem látni, ám amikor a folyamat kibontakozik, már késő lesz beavatkozni - figyelmeztet az OMV vezére. Szerinte az európai politika túl rövidlátó ahhoz, hogy meghozza a szükséges döntéseket, amelyek számolnának a probléma hosszabb távú lehetséges következményeivel.

Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa korábban jelezte, hogy dolgoznak egy technikai és környezetvédelmi elemeket tartalmazó uniós irányelven a palagáz-kitermeléssel kapcsolatban. Ugyanakkor Brüsszel nem kényszerítheti rá a tagországokat arra, hogy ilyen projekteket indítsanak. Szükség lenne néhány sikeres úttörő projektre, amely enyhíthetné az új technológiával kapcsolatos félelmeket.

Vészjelzések

Az elmúlt hónapokban több európai feldolgozóipari cég is jelezte, hogy súlyos gondokat okozhat az európai és az amerikai energiaárak közötti szakadék mélyülése. Wolfgang Eder, az osztrák Voestalpine acélgyártó vezérigazgatója a Financial Timesnak azt mondta, hogy az európai vállalatok négyszer annyit fizetnek a gázért és másfélszer annyit az elektromos áramért, mint amerikai versenytársaik.

A Voestalpine ezért azt tervezi, hogy acélipari féltermékeket előállító üzemet létesíti az USA-ban, amely 2016-tól kezdhet termelni. Eder szerint ez csak az első lépés azon az úton, amelyen elindultak, hogy kihasználják az alacsonyabb költségek kínálta lehetőségeket. Ha megmaradnak az árkülönbségek, akkor a vezérigazgató várakozása szerin a következő néhány évben más cégek - különösen az energiaintenzív ágazatokban tartozó vállalatok - is követni fogják a Voestalpine példáját.