A kormányokba vetett bizalom aggasztóan alacsony szintre esett néhány nagy európai országban, például Franciaországban, ami utat nyit a populista politikai mozgalmak térnyerése előtt - derül ki az Edelman Trust Barometer 2014 felméréséből, amelynek megjelentetését a davosi Világgazdasági Fórum elé időzítette az Edelman pr-cég. Ilyen siralmas képet 2001, az éves jelentések publikálásának kezdete óta nem mutatott a kormányzás intézményének megítélése - emelte ki a Financial Times (FT) tudósítása.
A világ 27 országában tavaly októberben és novemberben megkérdezett, legalább főiskolai végzettségű, 25-64 éves, viszonylag jómódú ember 39 százaléka jelentette ki, hogy bízik a kormányában, míg egy évvel korábban még 41 százalék volt ez az arány. (A kelet-közép-európai régiót Lengyelország képviselte a felmérésben.)
A résztvevőkön belül elkülönített, valamivel jobb anyagi helyzetben lévő, magasabban képzett csoport tagjai - akiket az Edelman jól informáltaknak minősít - még csalódottabbak. Körükben a korábbi 48 százalékról 44 százalékra zuhant a bizalmi index. Jelentős romlást jegyeztek fel a felmérés készítői az USA-tól Hongkongig, ám a helyzet különösen drámai a gazdasági gondokkal küszködő európai országokban.
Lázadás lesz
A jól informált franciák körében 49 százalékról 32-re zuhant a párizsi kormány elfogadottsága. Olaszország esetén ugyanez az aránypár 35 és 24 százalék, Spanyolországnál 20 és 18 százalék. A teljes mintát alapul véve még rosszabb a helyzet, a három ország előbbi sorrendjében 33-ról 20 százalékra, 21-ről 18 százalékra, 19-ről 14 százalékra esett a kormányba vetett bizalom. Eközben a német kormány megítélése 48 százalékról 49-re javult.
Richard Edelman, a pr-cég vezérigazgatója szerint az az érzése alakulhat ki a megfigyelőnek, mintha a választóközönség szembe fordulna országa vezetőivel. Hasonló helyzet alakult ki néhány feltörekvő országban 2013-ban: lázadásokat láthattunk Törökországban, Brazíliában és Dél-Afrikában. Idén India okozhat meglepetéseket, miután korrupciós botránysorozat vezeti fel a választásokat.
Az amerikai kormány szintén leszerepelt a felmérés szerint: az Obama-adminisztrációban immáron csak a megkérdezettek 37 százaléka bízik, míg egy éve 53 százalék volt ez az arány. A Reuters szerint ez három okra vezethető vissza: a kormánypárt és az ellenzék közti alig feloldható ellentétre, amely a kormányzat részleges lefagyásához vezetett októberben, a belbiztonsági hivatal adatgyűjtésének lelepleződésére, amelyből kiderült, hogy a hivatal nem tiszteli a magánszféra szentségét, illetve az új egészségügyi rendszer (Obamacare) bukdácsoló indulására, a rendszerbe lépők jelentkezését kezelő informatikai rendszer ismétlődő lefagyására.
Furcsa üzleti bizalom
Az FT szerint a felmérésből az is kiderül, hogy az európai átlagemberek általában kiábrándultak társadalmaik elitjeiből. Erre utal az egyik kérdés, amely úgy szólt: kiben bíznának meg, ha egy válságban lévő vállalatról akarnának információt szerezni. Spanyolországban csak a válaszadók 13 százaléka hinne a cég vezérigazgatójának, míg 41 százalékuk az alkalmazottakban bízna. Franciaországban ez az aránypár 19 és 39, Olaszországban 18 és 45 százalék. Az USA-ban viszont a megkérdezettek 31 százaléka hinne a nagyfőnöknek, és csak 29 százalékuk a beosztottaknak.
A független szakértők közül a tudományos kutatók-oktatók élvezik a legnagyobb bizalmat, nekik a felmérés válaszadóinak 67 százaléka hisz. A cégek technikai szakértői 66 százalékkal állnak a második helyen. A harmadikon pedig az "olyanok, mint ön" 62 százalékkal. A kormányzati tisztviselőkben viszont csak az emberek 36 százaléka bízik.
Bukott a média
Az üzleti világ megítélése összességében nem romlott: a jól informáltak körében a világ átlagában 58 százalékon stagnált, az általános közvéleményben 50-ről csupán 49 százalékra morzsolódott le. Eközben a civil szervezetekben az előbbi csoport tagjainak 64 százaléka bízik, ami egy százalékponttal jobb eredmény a tavalyinál.
A technológiai szektor megítélése 77-ről 79 százalékra javult, az autóiparé 69-ről 70-re ment fel, a bankoké szintén egy százalékponttal 51 százalékra kúszott fel. A gazdasági szektorok összehasonlításában a pénzintézeti szektorban bíznak a legkevésbé az emberek.
A médiának a megkérdezettek 52 százaléka hisz - ez öt százalékponttal marad el a tavalyitól. Még ennél is sokkal rosszabbul állnak a szóvivők, akikben csak az Edelman-felmérés válaszadóinak 16 százaléka bízik.